20131202 - Advent - Baráthné Szalánczi Tímea

Adventkor és karácsonykor különösen is fontossá válik a világosság. A fények, a gyertyák lángja segítenek meghittebbé varázsolni az ünnepi készülődést és magát az ünnepet is. Az elkészített adventi koszorún lévő gyertyák a fény ébredését, a világosság térnyerését is jelentik. Valahogyan úgy kell elképzelni, ahogyan a virrasztó a nap felkeltét várja, úgy az adventi gyertyaláng addig őrködik az éjben, amíg az igazi fény az igazi világosság is meg nem érkezik.

Tolkein a „Gyűrűk ura” című trilógiájában a jó és a rossz, a fény és a sötétség örök harca került feldolgozásra. A két Torony egyik epizódjában a következőkre lehetünk figyelmesek: A gonosz seregei egész középföldet elözönlötték, az ellenállók a Helm-szurdokba menekültek, hogy a bevehetetlen Kürtvárba vészeljék át a támadást. Gandalf ellovagol, hogy az utolsó percben megpróbáljon erősítést hozni. A filmben ezzel a mondattal búcsúzik el: „A hajnal első sugaraival érkezem.”

A csata valóban napkeltekor vesz fordulatot, amikor a vakítóan csillogó sugarak fokozatosan birtokba veszik a harcmezőt és fényárban kibontakoznak a felmentő sereg vonalai.

A világosságnak teljesen más a rendeltetése más a természete, mint a sötétségnek. A sötét betakarni, elrejteni akar mindent, a világosság viszont felfedni és láthatóvá akar tenni. Sokat tudunk a fény fizikai és biológiai hatásáról is.

Ismert, hogy a növények fény nélkül elpusztulnak és tudjuk, hogy a virágok a napfényben érzik igazán jól magukat és mindig a fény felé fordulnak. Hallottunk a fény infravörös és ultraibolya tartalmáról is és tudjuk, hogy fizikai értelemben a látást lehetővé tevő fényt nevezzük világosságnak.

Szellemi értelemben az összefüggések meglátásának képességét, és az azt elősegítő körülményt nevezzük világosságnak.

A Szentírás szinte mindenütt szimbolikus módon beszél a világosságról. Amint a sötétség az alvilág, a megsemmisülés jelképe, úgy a világosság az életé.

Így adventkor, amikor rövidülnek a nappalok és hosszabbodnak az éjszakák mindannyian vágyunk több fényre, világosságra, melegségre és szeretetre. Ilyenkor még inkább vágyunk arra, hogy az isteni szeretet melege átjárja szívünket, otthonainkat. Mert ez a szeretet mindig fénylik és nemcsak karácsony egyetlen éjszakájára törte meg a sötétség hatalmát, hanem egyszer s mindenkorra, és az év minden napján olyan fényforrás akar lenni, ami örökké világít, és minden embernek megmutatja a helyes utat.

Néha elég egy jó szó, egy pozitív gondolat, egy előzékeny gesztus, ami megsejtet valamit abból a világosságból, ami továbbvisz, folytatást és reményt ad.

Ezekkel a gondolatokkal kívánok mindenkinek bensőséges ünnepi készülődést.