20140102 - "Új esztendő, vígság szerző..." - Szilágyi Zoltán

Véget értek a fergeteges szilveszteri mulatságok, a mámoros és felszabadult évbúcsúztatás órái. Ezekkel az ember a visszafelé tekintésnek azokat az előtűnő eseményeit akarja feledtetni, amit nem akartunk volna átélni. Legalább a vége legyen jó. Ugyanabban a pillanatban azonban, amikor véget ér valami, máris megkezdődik az új. Arany János Alkalmi vers című költeményében ócska tárgynak nevezi a megénekelni kívánt újévet, de azt kéri: „Adjon Isten, ami nincs, / Ez új esztendőben.” A Ghymes együttes által is feldolgozott népdal szövege pedig azt mondja el, hogy „Új esztendő, vígságszerző most kezd újulni, / Újulása víg örömet most kezd hirdetni.”

Vajon mit hoz számunkra? Tényleg szebb napokat, gazdagabb életet, kevesebb kamatot és törlesztő részletet, de több jövedelmet és nyereményeket várunk? Netán a hivatásos, vagy alkatilag borúlátó emberek ijesztő előjelzései töltenek el aggodalommal? Egymás számára boldog újévet szoktunk kívánni. Képeslapokon szerencsét: négylevelű lóherével, malaccal, patkóval és kéményseprővel – bár e két utóbbit egyre kevesebben ismerik a valóságban is.

Megközelítésünk legtöbbször a materiális valóság oldaláról történik. Pedig az ember különleges lény. Életét – de inkább így mondom: életminőségét – nem csupán fizikai, kémiai és biológiai folyamatotok határozzák meg.  „Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy a fogyatékosság hiánya.” Az egészség feltétele a –biológiai - lelki - mentális - emocionális - szociális  területek harmonikus együttműködése. Valamilyen mértékben ezek mindegyikére hatással lehetünk. Fedezzük hát fel személyenként és közösségekben is a számunkra rendelkezésre álló lehetőségeket. Ne csak a körülmények és mások változására várjunk és gondoljunk. Kevés tehát kívánni, tervezni és cselekedni is kell. Passzivitás és önsajnálat helyett körültekintés és aktivitás. Önmagában az idő múlása, egy nevezetes dátum megünneplése, vagy az ehhez kötődő jámbor fogadkozások nem tudják tartalmasabbá tenni a jövendőt. De a belső elrendeződése igen. Ha sok csüggesztő és kétségbeejtő jelenséget látunk is ma, van újévi örömhír. Wass Albert szerint „A lelket kell meggyógyítani ahhoz, hogy a sejtek egészségesek legyenek.” Egy énekvers pedig erre buzdít: „Csak légy egy kissé áldott csendben, magadban békességre lelsz…” Merjünk hát elcsendesedve válaszokat és megoldásokat keresni az év minden napján.