20140117 - Az alkalmas idő - Kassai Gyula

Azt mondjuk egy hosszabb életutat megtett emberről, ha meg szeretnénk határozni a korát, hogy idős. Nem mondjuk azt, hogy az idő korosodott körülötte, hanem azt, hogy az ember lett korossá. Mi változunk és érünk, az idő pedig állandó és változatlan körülöttünk. Ha mi nem lennénk, ha a tárgyak és élő természet nem változna és alakulna át folytonosan, a múló idő sem létezne. De csak azért tudjuk mérni az időt, mert mi benne vagyunk, a változatlan, állandó időben. Mi változunk folytonosan.  Azt látjuk, hogy napjaink telnek-múlnak és egyre-másra követik egymást. Valójában az idő nem változik, nem alakítható, csak mi változunk, és mi öregszünk. Ami alakítható és változó, az nem az idő, hanem maga az ember, ha mégis valami változik körülöttünk, hát akkor a korszakok, amelyben az ember, vagy egy közösség él. Ami azt jelenti, hogy másképpen élt a 20. század embere és másképpen él a mai kor embere. Az idő múlása mellett az idő teljességéről is beszélhetünk. Arról az időről, amely az itt és most teljességét hordozza magában. Ez az idő nem mérhető, mint a múló idő, ez a megértett, a beteljesült idő, az alkalmas és minőségi idő, amely döntésre, cselekvésre indít.

A magyar nyelv olyan szépen beszél az általunk megélt idő tartalmasságáról.  Azt mondja - az idő telik, teljesedik. Mert sohasem az idő hossza, hanem a tartalma és mélysége a lényeges. Az értékes idő nem múlik, hanem telik, vagyis teljesedik. Mert ismerjük a fizikai és biológiai idő fogalmát a kronoszt, és ismerjük a telő idő, az itt és most pillanatát megragadó idő fogalmát, a változást hozó kairoszt.  Az a fontos, hogy az ember a múló idő mellett megragadja a telő, a teljesedő időt, a kairoszt, amely belép az életébe és döntés elé állítja. A kairosz nem számolja az éveket, nem kesereg a múló időn, nem mondja megöregedtél, elmúlt feletted az idő. Hanem azt mondja, itt valami fontos minőségi változás történik. Felülről belép az életedbe egy állandó és változatlan valóság, ami nem múlik, hanem telik, teljesedik. Belép az életedbe az örökkévalóság, csak egy döntésen múlik, hogy ezt elfogadjuk. Az ember elsődleges feladata nem a kronosz, a múló idő számontartása, hanem a teljes idő megragadása. Az életed igazi kihívása az, amikor cselekvésre, tettre hív a te időd és életed Ura, amikor a kairosz pillanata előtt állsz. A mérhető, mennyiségi időről a minőségi időre, a teljességre fordítod figyelmedet. Ezzel a látásmóddal azt az állandóságot és változhatatlan valóságot is befogadod, amely számodra a minőségi időt hozza el újra és újra. Megvallod az igazi szerelmet, felemeled a gyengét, meglátogatod a nincstelent, mint a tékozló fiú egykoron elindulsz haza, és megvallod bűneidet, vagy elindulsz egy ismeretlen út, kihívás felé. Megállsz egy pillanatra és nem cselekszel elhamarkodottan, esetleg áldozatot hozol a családodért, a közösségedért. Lehet, hogy csak egyszer van ilyen pillanat az életünkben, és akkor válaszolni kell a kihívásra, nem maradhatunk némák. Ne engedd, hogy az alkalmas és minőségi idő, múló időre váltson! 2014-ben ne a múló időre figyelj csupán, ne búslakodj azon, hogy elszállt feletted a mennyiségi idő, hanem tedd életedet minél teljesebbé, gazdagabbá a minőségi idő és élet pillanataival. Élj az itt és most lehetőségével, ne hátrálj meg, ne késlekedj, hanem hozz minél több komoly minőségi döntést és választ életed kérdéseire. Mert csak így érdemes, értelmes és szabad élni, ebben a mulandóságnak alávetett, de folyton a teljességet magában rejtő világban.