20140123 - Két lábbal a földön - Czeglédi Péter Pál

20140123 - Két lábbal a földön - Czeglédi Péter Pál
2014. január 23., csütörtök

Vannak olyan emberek, akik két lábbal a földön, a szigorú realitások talaján élik meg mindennapjaikat, s vannak olyanok is, akik sokszor a földtől és a valóságtól egyaránt elrugaszkodva lebegik át az életüket.

Facebook megosztás IWIW megosztás Twitter megosztás A+ A- Nyomtatás Nyomtatás

Vannak olyan emberek, akik két lábbal a földön, a szigorú realitások talaján élik meg mindennapjaikat, s vannak olyanok is, akik sokszor a földtől és a valóságtól egyaránt elrugaszkodva lebegik át az életüket.

A két lábbal a földön járó embereket bosszantja az elrugaszkodók szárnyalása, míg a szárnyalókban ellenszenvet vált ki a másik fél kérlelhetetlen realitása. Örök feszültségforrás ez az emberiség életében.

Ám azt csak kevesen ismerik fel, hogy mind a két típus egymásra van utalva.

Képzeljünk el egy profi kosárlabdázót. A jól megtermett és masszív izomzattal rendelkező játékosok szinte tapadnak a földhöz, miközben a gyűrű alá manőverezi a labdát. Kemény harcok, lökdösődés, dinamizmus, racionalitás és jól megtervezett stratégia jellemzi a játékukat.

Ám amikor ott állnak a gyűrű alatt, akkor egyszerre ez a földhöz tapadás megszűnik s teljes erőből, a két lábbal a földön állásból, emberfeletti szárnyalásba képesek átváltani és kérlelhetetlenül bevarrják a labdát a kosárba. A kosárlabdázók sikerének egyik nagytitka az, hogy képesek megérteni és leküzdeni a két mód közötti kreatív feszültséget.

A földtől való elrugaszkodást a földdel való kapcsolat előzi meg. Csak két lábbal a földön lehet elég erőt szerezni az elrugaszkodáshoz. Fél lábbal, lábujjhegyen állva, vagy éppen légüres térben lebegve nem lehet elég lendületet venni. Éppen így csak a realitások talaján állva lehet igazán elrugaszkodni a valóságtól. 

Elrugaszkodni azonban muszáj. Az emberi élet több mint két lábbal a földön való állás. Az az ember, aki nem mer, vagy nem tud elrugaszkodni az élete értelmét veszíti el. Ahogy a kosárlabdázónak is el kell rugaszkodnia a labda célba juttatása érdekében, úgy az embernek is el kell szakadnia a földtől.

A keresztyénség is végső soron egy ilyen elrugaszkodás. Egy reménytelen elrugaszkodás. Nem egy 3,05 méterre lévő gyűrű felé törünk, hanem az ég felé. És mivel emberi lehetőségeink limitáltak, ezért Isten keze húz fel minket az elérhetetlennek tűnő magasságba.

 

Letölthető hanganyagok

Napi útravaló

20170203 - Hol vagy? - Szalay László Pál

Kép: 20170203 - Hol vagy? - Szalay László Pál

Hatalmas hó esett a napokban. Mindent betakart. Utat, házat, szántóföldet, erdőt, mezőt. A temető csendje is mélyebb lett. Fehér dunnájába zárta a zokogások árját, amelyek ott köröztek a délnyugati sarokban, egy ifjú friss sírhantja felett...

20160630 - Hungarikum - Dr. Enghy Sándor (ism.)

Kép: 20160630 - Hungarikum - Dr. Enghy Sándor (ism.)

A tömegcikk soha nem érték, csak az egyedi. Ezért kell az, ami különleges. Egy ország olyan, mint a benne élő emberek, akik a nemzetet alkotják...

20160629 - A megosztott öröm - György András (ism.)

Kép: 20160629 - A megosztott öröm - György András (ism.)

A portás bácsi szokatlanul nagy csoportot nevettetett a pultja előtt, közelebb érve azt is látta, hogy apró poharak sorakoznak a pulton. Az öreg, mikor észrevette, intett neki is, hogy jöjjön közelebb...

20160628 - Őszinteség - Thoma László (ism.)

Kép: 20160628 - Őszinteség - Thoma László (ism.)

Talán közhelyszerű megállapítás, de mégis igaz. A környezetünkben lévő kapcsolatok jó része azért nem működik, mert nem vagyunk egymással őszinték...