20140224 - A képzelet szárnyán - Dr. Hadházy Antal
Boldogok akkor leszünk, ha a "képzeletünk szárnyán" a valóságos és képzelt bajoktól elszakadunk, és a valóságos adottságainkban rejlő valós lehetőségeket elérjük.
A képzelet az ember Istentől kapott ajándéka. A képzelet, más szóval a fantázia az a képességünk, amellyel már meglévő ismereteinkből újat tudunk létrehozni. A képzeletre való képesség belénk van kódolva. Ez azt is jelenti, hogy a kicsi gyerekeknek is megvan az a képességük, hogy a meglévő dolgokba "beleképzelje" még azt is, amit a felnőtt már nem lát bele. A pici gyerek, ha ceruzát kap a kezébe, akkor azzal rajzol. Először csak kriksz-krakszokat, de ő a saját rajzáról már megmondja, hogy mi az. A szerető szülő, vagy éppen a jó pedagógus, jól teszi, ha belelátja a kriksz-krakszba azt, amiről a gyermek beszél. Ha hagyjuk, hogy a gyermek alkosson, azaz a fantáziája szerint dolgozzon, akkor az fejlődni fog, és eljön az idő, amikor a felnőtt is felismeri a rajzait. Azonban ha letörjük a gyermekben a fantáziálást, akkor a gyermekeket ügyetlenné, sőt boldogtalanná tesszük
Képzeletre ugyanis egész életünkben szükségünk van. Ahhoz, hogy megismerjük a világot nem elég az, hogy csak azt tekintsük valóságnak, amit meg tudunk fogni, amit hallunk és látunk. A "hiszem, ha látom" sokszor hallott mondat is csalóka. Az elektromos áramot nem látjuk, de az azt vezető huzalokat, igen. Nem érdemes kipróbálni mondjuk egy vasszeggel, hogy mekkorát üt az áram. Szerencsére, felnőttként el tudjuk képzelni.
Minden hétköznapi munkához is szükség van képzelő erőre, a "képzelet szárnyaira."
A világ nem jutott volna előre, ha az írók, költők, különféle művészek, tudósok nem rendelkeznének az általánosnál is nagyobb képzelőerővel.
Vörösmarty Mihály nagy költőnk sokat idézett verssorait sokan ismerjük: "Ábrándozás az élet megrontója mely kancsalul festett egekbe néz." Az "ábrándozás" és a "képzelet" között vannak összefüggések, de egy nagy különbség is. Az "ábrándozás" a vágyból indul ki, azaz olyasvalamiből, ami nincs, de amit szeretnénk, ha lenne, ha bekövetkezne, de erre többnyire nincs, vagy csak igen kicsi az esély.
A "képzelet" viszont a mindennapi helyzetből indul ki, és arról szól, hogy a segítségével, azaz a "képzelet szárnyán" jussunk el olyan helyzetbe, állapotba, amely szebb, jobb, igazabb, teljesebb, mint ami a jelenlegi, valóságos helyzetünk.
A képzelőerő, a "képzelet szárnyai" nélkül nincs igazi boldogság sem. A boldogság feltételei itt vannak a kézzelfogható, szemmel látható, sokszor valóban szomorúnak, rossznak látszó világunkban. Boldogok akkor leszünk, ha a "képzeletünk szárnyán" a valóságos és képzelt bajoktól elszakadunk, és a valóságos adottságainkban rejlő valós lehetőségeket elérjük. Legyünk hát ma boldogabbak, mint amilyenek tegnap voltunk!
Letölthető hanganyagok
Napi útravaló
20170203 - Hol vagy? - Szalay László Pál
Hatalmas hó esett a napokban. Mindent betakart. Utat, házat, szántóföldet, erdőt, mezőt. A temető csendje is mélyebb lett. Fehér dunnájába zárta a zokogások árját, amelyek ott köröztek a délnyugati sarokban, egy ifjú friss sírhantja felett...
20160630 - Hungarikum - Dr. Enghy Sándor (ism.)
A tömegcikk soha nem érték, csak az egyedi. Ezért kell az, ami különleges. Egy ország olyan, mint a benne élő emberek, akik a nemzetet alkotják...
20160629 - A megosztott öröm - György András (ism.)
A portás bácsi szokatlanul nagy csoportot nevettetett a pultja előtt, közelebb érve azt is látta, hogy apró poharak sorakoznak a pulton. Az öreg, mikor észrevette, intett neki is, hogy jöjjön közelebb...
20160628 - Őszinteség - Thoma László (ism.)
Talán közhelyszerű megállapítás, de mégis igaz. A környezetünkben lévő kapcsolatok jó része azért nem működik, mert nem vagyunk egymással őszinték...