20140227 - A szeretet mindent elfedez - György András
A szél egy papírlapot ragasztott a ház falára, amire egy szimpatikus férfi és egy helyes kislány képét nyomtatták, kíváncsiságból megfogta a papírt, és amennyire a szél engedte két kezébe fogta, és olvasni kezdte...
Kilépett az utcára, és hatalmas szélroham csapta meg, kabátja megdagadt, akár egy vitorla, ezért behúzódott a fal mellé, hogy összegombolja.
Ebben a pillanatban a szél egy papírlapot ragasztott a ház falára, amire egy szimpatikus férfi és egy helyes kislány képét nyomtatták, kíváncsiságból megfogta a papírt, és amennyire a szél engedte két kezébe fogta, és olvasni kezdte.
A papíron, a fénykép alatt ez állt: „Apu, tudom, hogy ezen a környéken élsz valahol, meg akarok bocsátani, kérlek, jelentkezz!” - alatta név, cím, telefonszám. Megszokásból összehajtotta a lapot, zsebre vágta, és nekidőlve a szélnek elindult a dolgára. A sarokhoz érve különös látvány fogadta: egy lány haladt a járdán, kezében rengeteg ív papír, és azokat dobálta a magasba, hogy felkapja őket a szél.
Az egyik buszmegálló sarkában vagy tíz „szórólap” rekedt meg - ugyanaz volt mindegyik, mint amit az imént zsebre tett. Hamar utolérte a szórólapozót, és leszólította: „Ne haragudjon, de miért szemeteli tele az utcát a papírokkal, miért nem ragasztja fel inkább jól látható módon?”
A lány készségesen válaszolt: „Az elmúlt hónapokban végigragasztottam a környéket ugyanezzel a szórólappal.”
„Az elmúlt héten kaptam a hírt, hogy édesapám hajléktalanként itt él a környéken, üveget és papírt gyűjtögetve tarja el magát, azt remélem, hogy így hamarabb magára ismer.”
Megdöbbenve hallgatta a választ, tulajdonképpen számon akarta kérni a lányt a szemetelésért, de csak annyit tudott kinyögni, hogy nagyon drukkol, és megígérte, hogy ő is nyitott szemmel fogja figyelni a hajléktalanokat, hátha ráismer.
Továbbsietett, egyszer még visszanézett a „szemetelőre”, és azon gondolkodott, vajon mi lehetett az apa bűne, amit a lánya ennyire kitartóan meg akar bocsátani.
Arra jutott, hogy tulajdonképpen mindegy, a szeretetnek mindegy, milyen bűnnel néz szembe, mert a „szeretet mindent elfedez...”
Letölthető hanganyagok
Napi útravaló
20170203 - Hol vagy? - Szalay László Pál
Hatalmas hó esett a napokban. Mindent betakart. Utat, házat, szántóföldet, erdőt, mezőt. A temető csendje is mélyebb lett. Fehér dunnájába zárta a zokogások árját, amelyek ott köröztek a délnyugati sarokban, egy ifjú friss sírhantja felett...
20160630 - Hungarikum - Dr. Enghy Sándor (ism.)
A tömegcikk soha nem érték, csak az egyedi. Ezért kell az, ami különleges. Egy ország olyan, mint a benne élő emberek, akik a nemzetet alkotják...
20160629 - A megosztott öröm - György András (ism.)
A portás bácsi szokatlanul nagy csoportot nevettetett a pultja előtt, közelebb érve azt is látta, hogy apró poharak sorakoznak a pulton. Az öreg, mikor észrevette, intett neki is, hogy jöjjön közelebb...
20160628 - Őszinteség - Thoma László (ism.)
Talán közhelyszerű megállapítás, de mégis igaz. A környezetünkben lévő kapcsolatok jó része azért nem működik, mert nem vagyunk egymással őszinték...