20140228 - Bevásárlókocsi - Ferenc József
A vásárlás sokban hasonlít a vallásos cselekvéshez: elzarándokolunk egy erre a célra létrehozott épületbe, bizonyos célokkal, elvárásokkal. Áldozunk időnkből, pénzünkből, türelmünkből, hazatérve pedig igyekszünk a hétköznapokban felhasználni mindazt, amit a polcokról leemelve szükségesnek tartottunk.
A vásárlás sokban hasonlít a vallásos cselekvéshez: elzarándokolunk egy erre a célra létrehozott épületbe, bizonyos célokkal, elvárásokkal. Áldozunk időnkből, pénzünkből, türelmünkből, hazatérve pedig igyekszünk a hétköznapokban felhasználni mindazt, amit a polcokról leemelve szükségesnek tartottunk. Sajnos a vásárlások annyira a mindennapos élet részei, hogy minden mást ennek mintájára képzelünk el.
Ha észrevesszük, hogy emberként lelkünknek is szüksége van bizonyos dolgokra, táplálékra, megtisztulásra, akkor a vásárláshoz hasonlóan igyekszünk eljárni. Megnézzük, mi a kínálat: hol milyen kedvezményt adnak, milyen akciókkal, kényelmi intézkedésekkel csalogatják a lelki vásárlókat, megvizsgáljuk, mi az, amit szükségesnek tartunk, és kiválasztunk egyet a hitek, vallások, ezoterikus könyvek, üdvözítőnek tartott jó cselekedetek közül. Elmegyünk egy modern, népszerű, pörgős gyülekezetbe, elolvasunk egy színes, Távol-keletről szóló, érdekes könyvet, jótékonykodunk, adakozunk, megmentünk egy kiskutyát és úgy gondoljuk, ezzel rendben is vagyunk.
Ha mégsem volt megfelelő a „termék”, azaz lelkiismeretünk nem nyugodott meg, lelkünk nem kapta meg az elvárt simogatást, törődést, akkor, ahogy vásárlásainknál is szoktuk, minden következmény nélkül keresünk egy másik csoportot. Az új helyen már jobban válogathatunk a szívünknek kedves tartalmak között: máshová tartozók szapulása, ide tartozók felmagasztalása, misztikus rítusok, megdöbbentő csodák, életünk apró részleteire kiterjedő szabályok, melyek garantálják, hogy jó ember legyek, vagy épp teljes szabadság, azt teszek, amit akarok, hisz én vagyok, aki legjobban tudom, mi használ nekem.
Keresgélünk, válogatunk, váltogatunk is, ahogy épp kedvünk, érdekünk kívánja. Meg is tudjuk magyarázni: mindegy miben, csak higgyen valamiben az ember. Úgyis egy Isten van, mindegy, melyik közösséghez tartozom. Pedig micsoda különbség van hit és hiszékenység között! Manapság nagyon sokan jól élnek a magát felvilágosultnak képzelő ember hiszékenységéből: elég nagy betűkkel kiírni valamire, hogy akciós, máris minden pénzt megadunk érte. Igaz, hogy egy Isten van, de sokan hamisítják, ahogy egy kedves barátom figyelmeztetett.
Letölthető hanganyagok
Napi útravaló
20170203 - Hol vagy? - Szalay László Pál
Hatalmas hó esett a napokban. Mindent betakart. Utat, házat, szántóföldet, erdőt, mezőt. A temető csendje is mélyebb lett. Fehér dunnájába zárta a zokogások árját, amelyek ott köröztek a délnyugati sarokban, egy ifjú friss sírhantja felett...
20160630 - Hungarikum - Dr. Enghy Sándor (ism.)
A tömegcikk soha nem érték, csak az egyedi. Ezért kell az, ami különleges. Egy ország olyan, mint a benne élő emberek, akik a nemzetet alkotják...
20160629 - A megosztott öröm - György András (ism.)
A portás bácsi szokatlanul nagy csoportot nevettetett a pultja előtt, közelebb érve azt is látta, hogy apró poharak sorakoznak a pulton. Az öreg, mikor észrevette, intett neki is, hogy jöjjön közelebb...
20160628 - Őszinteség - Thoma László (ism.)
Talán közhelyszerű megállapítás, de mégis igaz. A környezetünkben lévő kapcsolatok jó része azért nem működik, mert nem vagyunk egymással őszinték...