20150925 - Lélekvesztő - Visky István

Ismét megrázó tragédiák sorozata próbálja felébreszteni a nyugati világ lelkiismeretét. A Földközi tenger napsütötte luxustengerpartjain elkékült hullákat mos ki a homokra a ragyogóan átlátszó kék víz. Észak-Afrika menekültjeinek immár a halálban megbékélt tetemei üveges szemekkel néznek a túl későn elért Európára, annak vezetői és hatalmasai viszont szintén ugyanolyan üveges, semmitmondó szemekkel nézik azt, ami történik. Az ősi, káini elutasítás van ott ma Európa szemeiben: „Avagy őrizője vagyok én az én atyámfiának?”

Az elmúlt években tömegesen indultak útnak alkalmi lélekvesztőkön az észak-afrikai arab tavasz poklából a menekültek, utolsó értékeiket és vele az életüket is rábízva a nyomor vámszedőire. Több ezren vesztek a tengerbe, idősek, fiatalok, férfiak, nők és gyerekek. De nem az a legszomorúbb ebben az egyre nagyobb méreteket öltő szörnyűségben.

Az igazán aggasztó az, hogy ezek a menekültek egy hamis illúzió reményében keltek útra. Afrikából nézve Európa az ígéret földje, de a valóság az, hogy Európa egy eddig soha nem tapasztalt értékvesztésben merül el éppen. A keresztyén gyökerek megtagadása, az egyháznak a közéletből való kiutasítása és elhallgattatása, a család és a közösségek tudatos leépítése megtermi a maga keserű gyümölcseit. Mert mit is tekintünk ma európai értékeknek? A dicső múltat? A tudományos fölényt? A jóléti társadalmat? A hivatalos statisztikák szerint a gyermektelen európai társadalom egyre nagyobb árat fizet saját jólétének fenntartásáért. És akkor még nem is vetettük fel az igazán éles kérdést, hogy az európai jólétnek mindenekelőtt Nyugat-Európa jóléte a mozgató motorja, ám ez a Nyugat-Európa éppen azért élhetett eddig is jólétben, mert kíméletlenül kirabolta többek között éppen azokat az afrikai gyarmatokat, ahonnan most az emberek magukra hagyatottságukból a valamikor korbácsot tartó kéz felé menekülnének.

Az elmúlt hetekben egy ilyen hánykolódó lélekvesztőn, a tenger közepén – jellemzően – vallási vita pattant ki muzulmánok és pár keresztyén között. A vita végül gyilkosságba torkollott: A muzulmánok a tengerbe dobták a 12 keresztyént, akik percek alatt megfulladtak. Európa jövőjéről szóló prófécia ez? 

Európa, úgy ahogy mi most ismerjük, nem sokáig állhat meg. Alapértékek és őszinte önvizsgálat nélkül semmiképpen se.  Talán ha több alázat, nagyobb együttérzés és erősebb felelősségtudat lenne Európában, hanyatlása megállítható lenne. A lélekvesztőn Afrikából Európába menekülők egy süllyedő csónakból egy süllyedő hajóra akarnak átszállni.

A keresztyének hangja nem erős ugyan, de még hallható: Térj meg, Európa, tarts bűnbánatot, hogy el ne vétessen tőled az élet koronája!