20151201 - Az elrejtett jövőt meglátni - Fekete Ágnes (ism.)

A hétvégén Kolozsvárról jöttünk haza és megláttuk az út mentén azokat az elhíresült bánffyhunyadi palotákat, négy emelettel, csillogó tetővel - az örök befejezetlenség kastélyait. Az ember mennyire szereti azt, ami nagy. Magunk között viccesen szoktuk mondani bizonyos dolgokra, hogy ez olyan bánsoly. Többet jelent, mint az, hogy nagy, olyan önmagánál is nagyobb. Jól emlékszünk a nagy szövetkezetekre, a nagy birodalomra és a nagy háborúkra, nincs ez olyan messze tőlünk. Ma is úton, útfélen azzal kecsegtetnek bennünket, hogy nagy óriási, gigantikus, ez a jó, ide jöjjön, ezt vegye meg. Lánykánk nagyon szereti a pici dolgokat, elcseni könyveim közül a kisméretű szótárakat, imakönyveket és bepakolja a hátitáskájába. És nemrég egy kis könyvet készített nekem is. Pici, néhány négyzetcentiméteres kettéhajtott lapocska, amiben egy szív van, egy fa, két virág és egy lányarc, mintha az életet rajzolta volna le dióhéjban. Ők szeretik valahogy ezt a kicsiből való kibontást. Belerejtenek valamit egy kis dobozba, aztán hozzák, hogy kukucskáljak bele. Ez a pici szeretet majd felnő és egyszer nagyobb szeretetté nő, azt reméli maga is. Mivel a gyerekek kicsik, ugyanakkor méregetik magukat, mennyit nőttem, ezért nagyon könnyen azonosulnak azzal, ami pici és benne látják a jövőt.

Az elrejtett jövőt meglátni. Az élet csirát megérezni egy-egy magban. Ez az Isten országa. Nem a létszám számít, hanem az életképesség, nem a kor, hanem az a belső erő, amitől életben marad az ember. Nem az ügyesség és okosság, hatalom, hanem az a lelki bölcsesség, amivel szeretni képes az ember a másikat. Sokszor félünk a jövőtől. Látjuk, hogy sok a baj, minden lefele húz, beszélünk a világ végéről. Ezek a kétségek megalapozottak mégis Isten országának a logikája marad a mustármagé, pici mag életcsirája, óriási perspektívában él. Talán azért is érezzük dekadensnek világunkat, azért gondoljuk, hogy a dolgok romlanak, mert nem erre a csirára figyelünk, mert nem azt a kicsi növekedést akarjuk észrevenni. Adja Isten, hogy látó szögünk átálljon az apró elrejtett kis könyvek és kincsek, magocskák világára.