20160322 - Csend (1) - ifj. Csomós József (ism.)

20160322 - Csend (1) - ifj. Csomós József (ism.)
2016. március 22., kedd

Csendre szükségem van, sokkal inkább, mint a fényre. Sötétben lehet élni, éhezve is el-ellehetünk, de csend nélkül semmit nem ér az élet...

Facebook megosztás IWIW megosztás Twitter megosztás A+ A- Nyomtatás Nyomtatás

Azt mondják, a mai modern ember nem tudja, milyen a teljes sötétség, mert mindenhová eljut a fény egy kis része, a városok fénye mindent bevilágít. Azt mondják, a teljes nyugalmat sem ismerjük, nincs olyan, hogy minden rendben lenne, vagy minden rendben menne, – mindig találunk okot a nyugtalanságra. Azt mondják, a tökéletes csendet sem ismerjük, mert a sötétséghez és a nyugalomhoz hasonlóan, mindig van egy kis zaj, ami megtöri csendet, ami megzavar, ami tovaűzi a csend áhított pillanatait. Azt mondják…Talán ez az, ami megzavar minket, ami megtöri a sötétség, nyugalom és csend örök harmóniáját, éppen ez az „Azt mondják” teszi tönkre a csendet, amelyben olyan jó lenne önmagunkra találni. Mások szava, gondolata, amelyhez igazodnunk kell, kényszerhegyek tornyosulnak előttünk, mindig felelni, mindenkinek megfelelni, munkahely, család, az élet zűrzavaros rohanása, s csak kérdésként szakad fel belőlünk: Van csend a számunkra valahol? Csend, amelyben önmagam lehetek, csend, ahol nem vizslatnak utánam ismerős vagy idegen szemek, ahol lehetek egyszerűen önmagam, nem megfelelve, hanem megnyugodva. Csendben lenni ott lehet, ahol önmagamra találhatok, csend az, amiben keresetlenül is megtalálom magam.

Csendre szükségem van, sokkal inkább, mint kenyérre. A csend önmagam megtalálását jelenti, s ha nincsen csend, elvesztem, menthetetlenül, kavargok én is a világ zűrzavarában, s nem tudok kiszállni. Ha nincsen csend, végem, hisz csak csendben látom és érzem magam igazán, csendben merítek újra erőt ahhoz, hogy a következő csendig kitartsak. Csendre szükségem van, sokkal inkább, mint a fényre. Sötétben lehet élni, éhezve is el-ellehetünk, de csend nélkül semmit nem ér az élet – csend nélkül nem is élet, csak zuhanás, mélyre, egyre távolabb magamtól. Hol van hát a csend, amiben én én vagyok, ahol megállhatok, ahol már nem menekülök magamtól?  Van-e ilyen csend ezen a világon? Bizonnyal, van. Már találkoztam olyanokkal, akik azt mondták: Megtaláltuk! Azt mondták: Létezik, s én hiszek nekik.

Letölthető hanganyagok

Napi útravaló

20170203 - Hol vagy? - Szalay László Pál

Kép: 20170203 - Hol vagy? - Szalay László Pál

Hatalmas hó esett a napokban. Mindent betakart. Utat, házat, szántóföldet, erdőt, mezőt. A temető csendje is mélyebb lett. Fehér dunnájába zárta a zokogások árját, amelyek ott köröztek a délnyugati sarokban, egy ifjú friss sírhantja felett...

20160630 - Hungarikum - Dr. Enghy Sándor (ism.)

Kép: 20160630 - Hungarikum - Dr. Enghy Sándor (ism.)

A tömegcikk soha nem érték, csak az egyedi. Ezért kell az, ami különleges. Egy ország olyan, mint a benne élő emberek, akik a nemzetet alkotják...

20160629 - A megosztott öröm - György András (ism.)

Kép: 20160629 - A megosztott öröm - György András (ism.)

A portás bácsi szokatlanul nagy csoportot nevettetett a pultja előtt, közelebb érve azt is látta, hogy apró poharak sorakoznak a pulton. Az öreg, mikor észrevette, intett neki is, hogy jöjjön közelebb...

20160628 - Őszinteség - Thoma László (ism.)

Kép: 20160628 - Őszinteség - Thoma László (ism.)

Talán közhelyszerű megállapítás, de mégis igaz. A környezetünkben lévő kapcsolatok jó része azért nem működik, mert nem vagyunk egymással őszinték...