Politológusok arról, hogy vajon megkapja-e a magyar nyelv a regionális státuszt Kárpátalján

A nyelvtörvény elfogadása óta számos városi és falusi tanács regionális státuszt szavazott egyik vagy másik nemzetiségi nyelvnek Ukrajnában. Például 8 megyében az oroszt vagy Kárpátalja Beregszászi járásában a magyart emelték hivatalos szintre.
November 16-án a Kárpátaljai Megyei Tanács ülésén azt a kérdést vitatták, hogy a megyében, azaz Kárpátalja egész területén adjanak-e regionális státuszt a magyar nyelvnek. Az ügyet a két magyar párt – a KMKSZ (Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség) és az UMDSZ (Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség) – frakciójának képviselői kezdeményezték. A hosszú tárgyalás nem hozott konkrét eredményt: a kérdés megbeszélését a megyei tanács következő ülésén folytatják.
Miért akarják a magyarok éppen most regionális szintre emelni a nyelvüket a megyében, illetve várható-e az, hogy a következő ülésen döntés születik? – tette fel a kérdést a Zakarpattya online két politológusnak.

Viktor Pascsenko politológus és szociológus, a Kárpátaljai Politikatudományi Intézet vezetője a magyar pártok játszmájának nevezi azt az törekvést, hogy regionális státuszt kívánnak szerezni a magyar nyelv számára, és úgy véli, hogy a nyelvi kérdésről „véget nem érő" tárgyalásokat folytatnak majd, természetesen eredménytelenül. „A két konkurens magyar párt fel akarta hívni magára a figyelmet. Az azonban nyilvánvaló, hogy az ülésre tervezett döntésprojekt »nincs kidolgozva«, és a magyar nyelv regionális státuszával kapcsolatos kérvények lényegében jelzésértékű elvi nyilatkozatok" – mondja Viktor Pascsenko. Hozzátette, hogy a hasonló kezdeményezések csupán „egy újabb , meglehetősen durva és primitív lehetőségei annak, hogy a politikai konkurenst és a megyei tanácsot kényelmetlen helyzetbe hozzák: a megyei tanács elnöke, aki részt vett a választásokon, ezután magyarázza meg a körzetében élő szavazóknak, hogy miért lép fel a magyar vagy a ruszin nyelv ellen".
A politológus emlékeztet arra is, hogy a megyei tanács válaszul kijelentette: készen áll egy ilyen határozat elfogadására, de csak abban az esetben, ha az állami költségvetés anyagilag hozzájárul az ügyhöz. Tehát a „hatáskörök tologatását" figyelhetjük meg, a megyei tanács továbbította a kérdést a törvényt elfogadó kormánypárthoz. És bár a kérdést átvitték a következő ülésre, amikorra befejezik annak kidolgozását, gyakorlati döntésekre mégsem számíthatunk – jósolta Viktor Pascsenko. „A következő ülésen újra tárgyalnak, aztán halogatják majd a kérdés megbeszélését, mivel a költségvetés előreláthatólag nem ad pénzt a törvény végrehajtására. Ráadásul a következő ülésen sokkal komolyabb kérdések kerülnek előtérbe, többek közt a költségvetés beosztása. Ezért valószínűleg az ügy véget nem érően elhúzódik majd".

Szerhij Fedaka író, újságíró, a történelemtudomány doktora, politológus, az UNE professzora ezzel szemben a magyar pártok kezdeményezését azokkal a készülő módosításokkal hozza összefüggésbe, melyekre a nyelvtörvény kapcsán készülnek. „A nyelvtörvény módosításáról még a parlamentnek kell szavaznia. A módosítás lényege, hogy 30%-ra emelnék azt a határt, amelynek esetén a helyi hatóság regionális státuszt adhatna egy nyelvnek" – mondja Szerhij Fedaka. A magyarok viszont nem érik el ezt az arányt a megyében. Valószínűleg ezért siettek a magyar pártok, hogy a nyelvüknek még a törvénymódosítás előtt megszerezzék a regionális státuszt. A politológus azt mondja, hogy a megyei tanács éppen a törvénymódosítás miatt tette át a kérdés megvitatását. Feltételezi, hogy a következő ülésen a magyarok már nem tudnak fellépni a kezdeményezésükkel: „A megyei tanács következő ülése sokára lesz megtartva, ezért, ha addig a parlament elfogadja a törvénymódosítást, a kárpátaljai képviselőknek már nem kell foglalkozniuk a magyar nyelv regionális státuszának lehetőségével".
A zakarpattya online nyomán

Forrás: karpatalja.ma