Beregszászi választások: már megint a nyelvtörvény

A bizottság megvitatta a szavazókörzetek kialakításának kérdését – tudjuk meg a tanácskozásról beszámoló mukachevo.net híradásából. A tudósításból az is kiderül, hogy a korábbiakhoz hasonlóan ezúttal is 12 szavazókörzetben adhatják le majd voksaikat a város lakói, plusz a Beregszászi Járási Központi Kórházban kialakítandó speciális körzetben.

Ugyanezen a napon megkezdődött a városban a jelöltállítás a polgármesteri tisztségre. Megtartották jelölő rendezvényeiket többek között az Ukrán Kommunista Párt, az Udar, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) helyi szervezetei. Kedden, azaz ma nevezi meg polgármester-jelöltjét az Egységes Közép (JeC). Mint arról a Kárpátalja.Ma is beszámolt, az már korábban eldőlt, hogy a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Orosz Gézát, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorhelyettesét indítja a megmérettetésen.

„Az előzetes adatok szerint legkevesebb 15 jelölt indítása várható a polgármesteri tisztségért, elképzelhető, hogy számuk eléri a húszat is" – mondta el ezzel összefüggésben Volodimir Scsurenko, a TVB elnöke. A jelöltek bejegyzéséhez szükséges okmányok benyújtásának végső határideje 24 nappal a választások előtt jár le, valóban elképzelhető tehát, hogy addig lényegesen nő majd az indulók száma.

A bizottsági ülésről készített beszámolónak mindazonáltal az utolsó bekezdése bizonyult a legérdekesebbnek magyar szempontból, amelyből megtudjuk, hogy továbbra is eldöntetlen a szavazólapok nyomtatásának kérdése. A mukachevo.net ezzel kapcsolatban emlékeztet, hogy azok tartalmáról május 15-ig kell dönteni, ugyanakkor, mint kiderült, a TVB számára „nem ismert", hogy a szavazólapokat csak ukránul, tehát az államnyelven nyomtatják-e ki, avagy két nyelven, tekintettel arra, hogy Beregszászban a magyar regionális nyelvnek minősül. Az érvényes jogszabályok magyarázatáért a TVB a Központi Választási Bizottsághoz (CVK) fordult – írja az ukrán nyelvű munkácsi portál.

A helyzet több szempontból is megmosolyogtató, mégis érdemes némi figyelmet szentelni az esetnek, mert az egyben igen tanulságos is. Kezdjük azzal, hogy talán az olvasó számára sem tökéletesen érthető, miért kell a TVB-nek a CVK-hoz fordulnia az adott kérdésben, hiszen az önkormányzati választási törvény 66. paragrafusának 9. pontja egyértelműen fogalmaz ezzel kapcsolatban: „A szavazólapokat államnyelven nyomtatják". Való igaz, hogy a tavaly nyáron elfogadott nyelvtörvény 12. paragrafusának 2. pontja kimondja: „Azoknak a körzeteknek a határain belül, amelyekben a jelen Törvény 8. cikkelyének harmadik része feltételeinek megfelelően elterjedt a regionális nyelv (nyelvek), a Krími Autonóm Köztársaság Legfelsőbb Tanácsa képviselőinek, a helyi önkormányzatok képviselőinek és tisztségviselőinek választásakor a szavazólapok a territoriális választási bizottság határozata alapján az adott regionális nyelven (nyelveken) is megszövegezhetők". Csakhogy ennek a jogszabályi rendelkezésnek az életbe léptetéséhez Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának módosítania kellett volna a fentebb említett önkormányzati választási törvényt. A parlament hivatalos weboldalán található törvénytár, illetve a CVK internetes oldalának tanúsága szerint azonban a képviselők ezt máig nem tették meg. Ennek alapján pedig elmondható ugyan, hogy honatyáink mulasztásos törvénysértést követnek el, melynek adott esetben Beregszász magyarsága issza meg a levét, az azonban érthetetlen, hogy a TVB miért bizonytalankodik. Mert ha nem tetszik is, kétségtelen tény, hogy a választási bizottság eljárását mindenkor az érvényes választási törvény szabályozza, s attól nem térhet el, nincs mód arra, hogy – mint adott esetben is – más jogszabályok értelmezését kérje a CVK-tól.

Ám tegyük fel, hogy a parlament mégiscsak módosította időközben a választási törvényt, s így immár kétnyelvű szavazólapok is készíthetők. Amennyiben azonban a TVB rendelkezik a jogszabály aktuális szövegével, a helyzetnek akkor is egyértelműnek kellene lennie, azaz nem volna oka a CVK-tól tudakolnia, miként is nézzen ki az a fránya szavazólap.

Ha mégis ezt teszi a bizottság, amint arra a mukachevo.net portál híradása utal, annak szinte bizonyosan politikai okai vannak. A szálak kibogozását nehezíti, hogy elvben mindkét oldal, azaz a Régiók Pártja (PR) és az UMDSZ alkotta városi hatalmi koalíció, valamint az ukrán nemzeti-nacionalista ellenzék is érdekelt lehet abban, hogy a választások előtt ilyen direkt módon vesse fel a nyelvtörvény alkalmazásának kérdését. A hatalompárti oldal, elsősorban az UMDSZ például sokadszor is elcsámcsoghat azon, hogy ők mindig kiállnak az általuk támogatott nyelvtörvény biztosította jogok érvényesülése mellett. Egyúttal adott esetben megpróbálhatják ismét úgy beállítani a dolgot, mintha a jogszabály végrehajtásának meghiúsulása kizárólag a törvényhozás, a hivatalnokok késlekedésén múlna, s nem azon, hogy szövetségesükből, a PR-ből láthatóan teljességgel hiányzik a szándék a törvény alkalmazására a nem oroszajkú kisebbségek vonatkozásában. Ugyanakkor egyértelmű, hogy az ellenzék is profitálhat a nyelvkérdés sokadszori felmelegítéséből, hiszen kis ügyességgel saját eredményeként könyvelheti majd el, ha bekövetkezik az, ami előre megjósolható, azaz a CVK megerősíti: a szavazólapok csupán államnyelven nyomtathatók.

Ismét láthatjuk tehát, miként változik egy elvben előremutató kezdeményezés, Az állami nyelvpolitika alapjairól címet viselő nyelvtörvény üres választási maszlaggá. A végrehajtás tekintetében semmibe vett jogszabálynak egyelőre vajmi kevés hasznát veszi a kárpátaljai magyarság, viszont újra kampánytémává, az ukrán nacionalista erők céltáblájává teheti közösségünk jogait, tovább mérgesítve az amúgy sem felhőtlen viszonyt ukránok és magyarok között. Megjegyzendő egyébként, hogy úgy tűnik, a tavaly őszi parlamenti választásokat, majd a márciusi időközi megyei tanácsi választásokat követően a beregszászi polgármester-választás miatt immár harmadszor csaphatnak magasra az indulatok Kárpátalján a jogszabály körül.