57 millió eurós kár a korrupciós ügyekből
Múlt heti írásunkban a korrupció elleni harc egy új módszerét elemeztük, amely az emberi tényező megkerülésével gépesítve végezné a közlekedésrendészet tevékenységét. Az új módszer mottója akár az is lehetne, hogy „a számítógépek nem fogadnak el kenőpénzt”. Ezzel együtt a korrupció egy olyan általánosan elterjedt és az ország minden egyes szektorát behálózó jelenség, amely euróban mérve milliós nagyságrendű károkat okoz az államnak. A Deutsche Welle internetes kiadvány szerint 2012 folyamán 57 millió euró kár érte Ukrajnát az állami hivatalnokok korrupciós jogsértései miatt. Az említett hatalmas összegből az államnak mindösszesen 27 milliót, vagyis kevesebb mint a felét sikerült visszaszereznie a korrupt tisztségviselőktől, a pénz nagyobb része gyakorlatilag elveszett.
A Deutsche Welle megpróbált választ találni arra a kérdésre, hogy miért nem tudják magasabb arányban visszatéríttetni a korrupciós összegeket, hová tűnik az a rengeteg pénz. Mint kiderült, a Miniszteri Kabinet nem rendelkezik hivatalos állásponttal az adott kérdésben. Az Igazságügyi Minisztérium adatai szerint a korrupciós pénzek megtérítése a bírósági ítéletek által történik, csakhogy az esetek többségében egyszerűen figyelmen kívül hagyják és nem hajtják végre a bíróságok által meghatározott döntéseket.
A német kiadvány egy harkivi ügyvédet – Dmitro Uljanovot – idézve úgy fogalmazott, hogy az ukrajnai bíróságoknak és a végrehajtóknak gyakorlatilag meg van kötve a kezük. Lehetetlen lefoglalni a korrupciós ügyekben vétkes személyek teljes vagy részleges vagyonát, erre nem képesek sem a bíróságok, sem pedig az állami végrehajtók. Az ügyvéd szerint nem létezik az országban központosított adatbázis arról, hogy az adott személyek mekkora és milyen jellegű vagyonnal rendelkeznek, melyik bankban milyen számlát vezetnek, mennyi pénzzel, illetve értékpapírokkal rendelkeznek. Az állami végrehajtók nem zárolhatják a korrupciós ügyekben bűnös személy céges vagy vállalati vagyonrészesedését sem, ugyanis nem kaphatnak erre felhatalmazást.
Az állami végrehajtók az állami közlekedésrendészet és a leltári hivatalok adataiból kaphatnak információkat egy-egy személy ingatlanjairól vagy járműveikről. Ezzel együtt a bírósági ügyek arról tanúskodnak, hogy az érintett személyek még a bírósági döntés előtt igyekeznek megszabadulni tulajdonaiktól. Gyakoriak azok az esetek, amikor a lakásokat nem sikerül eladni a bírósági határozat előtt, ezért azt lefoglalják, de az ott élő kiskorú személyeket például nem lakoltathatják ki. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a bírósági tárgyalássorozatok rendkívül hosszú ideig tartanak.
Arra is láthattunk már nem egy példát, hogy az ukrajnai tisztségviselők – vagyonnyilatkozatok szerint – nagyon gyakran nem rendelkeznek sem lakással, sem házzal, sem pedig autóval. Olekszij Hmara, a Transparency International nemzetközi szervezet ukrajnai képviselője pont erre hívja fel a figyelmet, hogy azok a hivatalnokok, akik korrupciós ügyekben vétkesek Ukrajnában, nagyon gyakran „nincstelenül” állnak a bíróság előtt... Az adott személyeknek minden vagyona a rokonokra és a közeli ismerősökre van írva. Vannak esetek, amikor csak egy olcsó autót tudnak lefoglalni a korrupt hivatalnok vagyonából. Az elsikkasztott összegeket pedig a fizetéséből vonják le folyamatosan, ami persze sok-sok évig elnyúló folyamat lehet.
Az Igazságügyi Minisztérium adatai szerint a legtöbb korrupciós ügyet a belügyminisztériummal, az ügyészségekkel, a bíróságokkal, az adó- és vámszolgálatokkal, a végrehajtói szervekkel és a helyi önkormányzatokkal kapcsolatosan tárták fel. A tetten ért hivatalnokok között soha nincsenek miniszterek, parlamenti képviselők, állami főosztályok vezetői. Olekszij Hmara szerint ez nem jelenti azt, hogy a legfelsőbb politikai körökben nem létezik korrupció. A Transparency International számításai alapján évente 4 milliárd dolláros forgalomról lehet beszélni a legmagasabb szintű korrupciós ügyek viszonylatában.
