Városnap – a helyi magyarság mellőzésével
Csap nevének első említésének 732. évfordulóját az ukrán állami zászló és a függetlenség napjával egyetemben ünnepelték pénteken az „ország nyugati kapujában”.
Az ünnepség az állami lobogó felvonásával vette kezdetét a vasútállomás előtti téren. A további események az Európa tér különböző sarkaiban zajlottak. A városháza mellett a bográcsok alatt lobbantak fel a tábortüzek, a szomszédban kézművesek, képzőművészek mutatták be tudományukat és portékáikat, ugyanitt jóféle sajtokat, borokat és mézféleségeket kóstolhatott a nagyérdemű. A sörsátrak alatt pedig egyre intenzívebben sült a drága saslik, és habzott a langyos sör.
Rövidesen a központi színpadon is beindult az élet. Bemutatta tehetségét a város apraja-nagyja, miközben a munkanap ellenére egyre inkább benépesült a főtér. Az ünnepség vendégeit kizárólag ukrán nyelvű, fakult feliratok köszöntötték a lámpaoszlopok között. A város polgármestere újabb bizonyságát adta kétoldali magyariszonyának, a magyar ajkú vendégek ugyanis hiába kerestek bármilyen utalást arra, hogy Csap lakosságának több mint 41 százalékát azok alkotják, akik a magyart tartják anyanyelvüknek, s ily módon többséget alkotnak a helyi ukránokkal szemben.
A hivatalos megnyitóra délután négykor került sor. A sokadalmat Galina Car polgármester üdvözölte. Köszöntőt mondtak még a testvérvárosok – Andrzej Ożóg, a lengyelországi Sokołów Małopolski és Háda Imre, a szomszédos Záhony – polgármesterei is. Az utóbbi tiszteletére végre jutott idő nemzeti imádságunk meghallgatására is.
Ezt a már hagyománnyá vált felvonulás követte, amelyen képviseltették magukat a helyi határőrök, a település jövőjét jelképező kis- és nagycsoportos óvodások, valamint a város két középiskolája, melyek közül a Széchenyi István nevét viselő tanintézmény felvonulóinak kezében végre feltűnt a magyar zászló is.
Egy csapnivalóra sikeredett karaokee-versenyt követően következett az ünnep fénypontjaként – legalábbis a csapi magyarok szempontjából – Demes Tamás fellépése, aki az eredetileg rászabott tíz perc helyett közel egyórás, remek hangulatú koncerttel rukkolt elő. Őt a helyiek részére méltán ismeretlen ukrán Триста8ісім és а Ватага nevű zenekarok követték, akik hiába is igyekeztek megénekeltetni a közönséget. A szokásos tűzijátékot a Fire Life csoport tűzbemutatója előzte meg, majd következett a várva várt utcabál.
