Családi csendesnap Nagydobronyban

A nyitóáhítat során Zán Fábián Sándor püspök emlékeztetett arra, hogy a családi nap nemcsak az egymással való találkozás napja, hanem ennél jóval több. A közösség lélekben az Úrhoz emelkedhet, és megújulhat a Vele való szövetségben. Arra biztatott, hogy bizalommal, hitvalló közösségként járuljunk az Úr elé, kérjük az Ő vezetését, irgalmát, halljuk meg az Ő hívó szavát, hogy megtapasztalhassuk szabadítását, szeretetét, hogy még ma megtörténjen a szívünkben a megújulás, a szövetségkötés, a döntés, hogy melyik utat választjuk.

A rendezvény főelőadója, Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházmegye püspöke, a MRE zsinatának lelkészi elnöke központi előadásban azt fejtette ki, hogy protestánsnak lenni nem azt jelenti, hogy állandóan tiltakozunk valami ellen, inkább, hogy kiállunk valami mellett. S ez a valami az Istenhez való tartozásban foglalható össze. Ez a kiállás munkálja egyedül a megmaradásunkat.

A 2013-as családi napon is volt bizonyságtétel. A nagyszínpadon Majoros Béla, a Barkaszói Középiskola igazgatója mondta el elsőként azt, hogy hogyan változott meg az élete,  hogyan használta az Úr abban, hogy iskolaigazgatóként keresztyén értékrendet honosítson meg az osztálytermekben.

A délután folyamán a csendesnap résztvevői szemináriumokon vehettek részt, ahol korosztály és élethelyzet szerint várták az érdeklődőket. A csongori Bethesda Misszió a szenvedélybetegségekből való szabadulás lehetőségét kínálta. A Szabadítóba vetett hit erejéről, a gyógyulás lehetőségéről, a családtagoknak a szenvedélybetegekhez való viszonyulásáról beszélt előadásában id. Pocsai Sándor, a misszió lelkész vezetője. A fogyatékkal élő családok számára Berki Andrea, mádi lelkész tartott biztató előadást. A Válás helyett vallás címmel megtartott szemináriumon több százan gyűltek össze, hogy a templomban, hallják Pálhegyi Ferenc házassággondozót. A hit annyit ér, amennyit gyümölcsözik, mondta Marton Árpád lévita (Csongor), aki azokat bátorította, akik elakadtak a hit útján. Kocsis József és felesége, Nagy Barna és felesége (Fancsika), Gyurkó Miklós, a Presbiterszövetség elnöke és felesége (Oroszi) arról tett bizonyságot, hogyan élhető és vallható meg hitünk, hogyan található meg helyünk a közösségben. Molnár Róbert (Kübekháza) abban próbált segítséget nyújtani a hallgatóknak, hogy a közéleti tevékenységet hogyan éljük meg hittel, Isten vezetésére figyelve, miként szolgálhatunk valamennyien a családban, a közösségben, illetve a másokért való felelősségünkre figyelmeztetett. A pedagógusoknak adott útmutatást Fedorszki Andrea értekezése, valamint nagy érdeklődés kísérte Tóth Kása István lelkipásztor szépkorúak számára tartott szemináriumát.

A kora délutáni órákban egy-egy Ung megyei gyülekezet által nagy gonddal elkészített egytálétel várta a családi nap valamennyi résztvevőjét.

A szünet után, miközben a szemináriumok újra látogathatók voltak, a nagyszínpadot a megye különböző részeiből érkezett fellépők népesítették be: az eszenyi kórus, a kisgejőci Kikelet együttes, a nagygejőci férfikórus, a szalókai női kórus, Varga Katica, az Ungvári Református Gyülekezet kórusa, az ungvári egyetemi gyülekezet zenekara (UREGy Band). Az énekvezetés és -tanulás szolgálatát egész nap a Mezőváriból érkező Kovács házaspár végezte. A nap folyamán végig látogatható volt a Kárpátaljai Református Ifjúsági Szövetség, illetve a Gyermekevangelizációs Közösség programja. Mindkét szervezet tartalmas kikapcsolódást biztosított a fiataloknak illetve a gyermekeknek.

Záróáhítatában Zán Fábián Sándor az elkötelezettség megerősítéséről beszélt. A püspök a kapernaumi százados példáját állította a hallgatóság elé. A református ember legyen közbenjáró. Könyörögjön a hozzátartozóiért, az embertársaiért. Jézus szava életet adó szó, ami új életet adhat a ránk bízottaknak is. Imádkozzunk olyan hittel, mint ez a százados tette, és menjünk haza azzal a meggyőződéssel, hogy a hitünk megtartott minket – kívánta a református püspök.