A XXIV. Kárpátaljai Magyar Folklórfesztiválon

A derceni találkozón – talán ez is vidékünk magyarsága kultúrájának megbecsülését jelzi – nagy számban képviseltették magukat a munkácsi járás vezetői.

Eszeny után Dercen vette át a stafétát, mondta megnyitó beszédében Zubánics László, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet (KMMI) vezetője, aki reménykeltőnek nevezte az eseményt: mindenképpen bizakodásra ad okot az a tény, hogy a magyar népművészet jegyében ennyi lelkes és tehetséges fiatalt sikerült egybegyűjteni. Kultúránk, hagyományaink, anyanyelvünk tartanak meg magyarnak, hangsúlyozta Gajdos István parlamenti képviselő, az UMDSZ elnöke. A népi kultúra nem ismer pártpolitikai érdekeket és elvárásokat, annak mindnyájan a haszonélvezői vagyunk. Szerencsés helyzetben nemcsak fogyasztói, hanem népszerűsítői és továbbörökítői is, emelte ki az országos érdekvédelmi szervezet elnöke. Eduárd Duda, a Munkácsi Járási Állami Közigazgatás elnöke arra emlékeztetett, hogy a sokévszázados békés együttélés során termékenyítően hatott egymásra az itt élő népek kultúrája.

A kultúra a Kárpát-medencében élő magyar nemzetrészek számára a legfontosabb összekötő kapocs, egyben anyanyelvünk mellett ez jelzi egyértelműen és világosan, hogy egy nemzet vagyunk, hangsúlyozta Gubicza Gábor, az Ungvári Magyar Főkonzulátus konzulja. Sutanics Natália, a megyei állami közigazgatás nemzetiségi osztályának képviseletében arra hívta fel a figyelmet, hogy a kárpátaljai magyar népművészet fontos részét képezi a megye kultúrkincsének. A házigazdák nevében felszólaló Máté Gyula polgármester arról szólt, hogy folklóregyütteseinknek van miből meríteni: amikor 1913-ban Bartók Béla felvidéki gyűjtőkörútja során vidékünkön járt, számos népdalt gyűjtött ezen a településen. Dupka György, a MÉKK elnöke a kezdetekre, az első folklórfesztiválokra emlékezett. Rámutatott: tánc- és népzenei együtteseink fokozatosan szabadultak meg azoktól a sallangoktól, melyek a szovjet érában rájuk rakódtak. A Derceni népzenekar (művészeti vezető Szabó Gyula), a Derceni Gyöngyösbokréta Népi Együttes (Korolovics Zsolt), az Eszenyi Ritmus néptáncegyüttes (Szabó Tibor), a BorzsaVári Népi Együttes (Kovács Sándor), a mezőgecsei Kékviola néptánccsoport (Szatmári Viola), a tiszacsomai Bokréta hagyományőrző csoport (Reskó-Papp Angéla), a téglási Rózsa népdalegyüttes (Bernáth Ferenc) érett produkcióját látva valamennyien meggyőződhettünk róla, hogy csaknem negyed századdal ezelőtt érdemes volt útjára indítani ezt a kezdeményezést. A közönség viharos tapssal jutalmazta a Nagydobronyi Himes Néptáncegyüttes (művészeti vezető Torma István), a Nagypaládi Művészeti Iskola citerazenekara (Simon Sarolta), a Nagybégányi Krisztina tánccsoport (Kelemen Krisztina), az Eszenyi Kis Ritmus táncegyüttes (Kovács Emese), a téglási kultúrház Orchidea táncsoportja (Ignácz Mária), a tiszapéterfalvai Kokas Banda (Kokas Ká­roly és ifj. Szilágyi Csaba), a nagydobronyi Virág folklóregyüttes (Ráti Gabriella), a gáti Fortuna tánccsoport (Gutics Valentina), a csantavéri (Vajdaság) Művészeti Központ Mendikus (Vörös Róbert), Krón Melinda népdalénekes, a nagylucskai Muzsikusok folklóregyüttes (Filip Ljubov), a téglási kultúrház Cimborák népzenekara (Bernáth Ferenc), az eszenyi Bocskai néptáncegyüttes (Kovács Emese) fellépését.

A kultúrház tágas galériatermében a folklórfesztivál résztvevői népművészeti kiállítást tekinthettek meg.