2013.09.17. Határtalan

Felújították a Szabolcsveresmarti református templomot. A következő összeállításunk az ebből az alkalomból tartott vasárnapi hálaadó Istentiszteleten készült. A riporter: Százvai László és Kovács Zoltán.   

Idén ünnepli húszéves fennállását a Nagyberegi Református Líceum. 1993-ban, nem sokkal a Szovjetunió széthullása után, azzal a céllal indították el Kárpátalján ezt a tanintézményt, hogy ott keresztyén normákhoz igazodó értelmiségieket képezzenek. Ez az irányvonal ma is érvényesül a gimnázium falai között. A Nagyberegi Református Líceumban az elmúlt húsz évben 488 diák tett érettségit. 98%-uk továbbtanult valamilyen ukrajnai vagy magyarországi felsőoktatási intézményben. Kárpátalja első református oktatási intézményének elindulását hétvégén ünnepi rendezvény-sorozattal méltatták. A most következő interjú Pándy-Szekeres Annával, a líceum első igazgatójával készült. A tanárnő a megtett útra emlékezett vissza… A felvételt Fábián Kata készítette.

Új igazgatója van ez évtől a Romániai református Egyház Nyugdíjintézetének. A Kolozsváron székelő intézet rendeltetése az időskorú egyházi - lelkészi és világi jellegű - alkalmazottakról való gondoskodás, valamint az elhunytak hozzátartozóinak (özvegyek és árvák) támogatása és segélyezése. A Nyugdíjintézet tevékenységét irányító szerv a Nyugdíjbizottság, amely a két romániai egyházkerület 11 küldöttjéből áll, és a mindenkori főjegyzőnek elnöklete alatt működik. Balon József nyugalmazott igazgató szerint míg az állami nyugdíjrendszerek bajban vannak, és sorozatosan megbuknak, az egyház nyugdíjintézete jól áll, hiszen a rendelkezésére álló pénzalapot folyamatosan forgatja, és a nyereségből sikerül mindig újabb pénzalapot halmozni, így tudják biztosítani, hogy az egyházi nyugdíjalaphoz tartozók nyugdíja 30-40 évre előre biztosítva legyen. Balon Józseffel Kiss Gábor beszélgetett.

Rahó a Tisza két partján terül el a Kárpátok déli lejtőin, magas hegycsúcsok között egy völgykatlanban a tengerszint felett 430 méterre. Az első írásos emléket létezéséről 1447-ben találjuk. A legenda szerint ezen a tájon gyülekeztek egykor a betyárlegények, itt számolták össze a gazdagoktól elvett kincseket, hogy aztán a szegények között szétosszák azokat. Neve állítólag a szláv eredetű számolni szóból ered. Lakossága 15 ezer fő, ebből 1 100 magyar. A magyarság jelentős része római katolikus. Az egyházközség küzd azért, hogy hívei megőrizzék magyarságukat az egyre inkább elukránosodó közegben. Mikulyák László rahói plébánost, a Felső-Tisza vidéki Esperesi Kerület esperesét kérdeztük. A felvételt Fábián Kata készítette.