2013.10.31. Határtalan

Elsőként egy erdélyi reformátort mutatunk be, aki fontos szereplője volt az 1566-ban kezdődő gyulafehérvári hitvitáknak. Dávid Ferenc az erdélyi unitarizmus megalapítója, szász származású lelkipásztor, Kolozsvár főlelkészeként elsősorban gyülekezetszervezéssel foglalkozott, miután Heltai Gáspártól átvette a kolozsvári parókiát. Ősz Előd lelkipásztor, az Erdélyi Református Egyházkerület levéltárosa ismerteti a reformátor életét.

Kálvin János francia származású svájci reformátorról lesz szó a következő percekben, akiről Bamber Gascoigne kereszténységről írt könyvében így ír:„a legnagyobb elme és a legjobb szervező” a reformáció vezéralakjai között, aki megteremtette Genfben az „istenfélő város tökéletesen működő prototípusát”. Kálvin elsősorban teológiai és egyházszervezői munkássága miatt nevezetes, de fontos szerepet játszott a francia irodalmi nyelv kialakulásában is. Huszonhat éves korában írt fő műve, amelyet aztán egész életében bővített és átdolgozott, az Institutio  azaz „A keresztény vallás rendszere”, illetve az általa felállított genfi egyházszervezet Európa-szerte mintaként szolgált a református egyházak megalakulásához. A vallástörténeti szemponton túlmenően Kálvin azzal is hatott a nyugati kultúrára, hogy megváltoztatta a munkaszemléletet, ideológiai alapot biztosítva a kapitalizmus fejlődéséhez. Hogy ki volt Kálvin, arról kérdeztük Héder Jánost, a Kárpátaljai Református Egyház főjegyzőjét.

Mindig a bibliai alapokon kell élni az életünket, ez a legfontosabb üzenete a reformációnak – hívta fel a figyelmet Sipos Ete Zoltán, az Újszegedi református gyülekezet lelkipásztora. Hozzátette, folyamatos megújulásra van szükség az élet minden területén. Sipos Ete Zoltánt hallják