2014.04.15. Határtalan

Két évvel ezelőtt, a magyar Országgyűlés a Felvidékről kitelepítettek emléknapjának nevezte el április 12-ét. A második világháború utáni lakosságcsere-egyezmény keretén belül, a Beneši-dekrétumok következtében a Csehszlovák Köztársaságból kizárva, Magyarországra telepítettek mintegy százezer felvidéki magyart; őket nem csak állampolgárságuktól fosztották meg, de közösségeikből, szülőföldjükről is elűzték. Bodrogközi településekről is vittek el akaratuk ellenére családokat, akiknek Csurgó Dezső, nyugalmazott tanár kezdeményezésére, hat éve emléktáblát is avattak mementóként. A továbbiakban Csurgó Dezső mondja el saját élményeit a kitelepítések kapcsán. A hangfelvételt Molnár István, felvidéki önkéntes munkatársunk készítette.

A Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet Itt Magyarul Is mozgalmának keretében verskommandóval hívta fel a figyelmet a magyar költészetre, a magyar irodalom kiemelkedő alakjaira.

A civil szervezet április 11-én, a költészet napját Vigyük ki a verset mottóval egész napos programmal méltatta Beregszászban. A rendezvény megnyitója a Rákóczi főiskola előtt, a Kossuth-téren volt, ahol Kudlotyák Krisztinát, a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet igazgatóját, Tóth István beregszászi főkonzult, valamint résztvevőket kérdeztünk.

Turulmadárral díszített obeliszket avattak Sepsiszentgyörgyön a székely szabadság napja alkalmából. A megyeszékhely legújabb közösségi terén, a Templom és Kőrösi Csoma Sándor utca kereszteződésében létrehozott új parkban több mint 500 háromszéki gyűlt össze. Az ünnepségen Incze Zsolt György, a Sepsi Református Egyházmegye esperese így köszöntötte az egybegyűlteket.  A turulszobor állításának ötletgazdája, Gazda Zoltán, a Sepsi Reform Egyesület elnöke az avatón azt javasolta az önkormányzatnak, hogy a teret nevezzék el a Székely szabadság terének, legyen ez az első ilyen nevű tér a Székelyföldön és a nagyvilágban. Sárpataki Zoltán csíkszeredai szobrászművész nyolc hónapja készítette el a szobrot, az obeliszket Jakab Gyula gyergyószentmiklósi kőfaragó mester készítette. A talapzatán György Attila csíkszeredai költő verssorai olvashatók: „Legendáinkból érkezett / Óvott küzdelmeinkben / S a jövendőbe vezet.” Gazda Zoltánt hallják.

„Fontos, hogy az életterünket a mi szimbólumaink töltsék be, ez erősít meg bennünket abban a hitünkben, hogy itthon vagyunk, itt kell élni, dolgozni, alkotni, és családot alapítani” – hangsúlyozta beszédében Antal Árpád polgármester. Az elöljáró szerint a turulmadár egy mitikus állat, amit egyedül a magyarok ismernek, és azt szimbolizálja, hogy a magyarok több mint ezer éve megtalálták és védik a hazájukat. Az ünneplőket is megkérdeztük, akik a szoboravatást követően autóbuszokkal, autókkal elindultak Marosvásárhelyre a Postaréti, Székely Szabadság Napi megemlékezés helyszínére.