Kovács Zsolt Levente – Hungarikumok

Kovács Zsolt Levente – Hungarikumok

Ady Endre Őskaján című verse óta, szállóigévé lett nemzeti tépelődésünk és identitás keresésünk nagy költői kérdése: „Mit ér az ember, ha magyar?"

Facebook megosztás IWIW megosztás Twitter megosztás A+ A- Nyomtatás Nyomtatás

2012. júniusától hatályba lépett a hungarikumokról szóló XXX. tv. cikk, mely végre több évtizedes értékvitát próbál pontos és tárgyilagos elvek szerint rendezni. Ugyanis, hogy mi számít hungarikumnak, hogy mit tekintsünk hazánk és a nagyvilág közvéleménye előtt is legjellegzetesebb nemzeti értékeinknek, arról évtizedes vita folyt és folyik ma is. E vitát sem tisztázni, sem felerősíteni nem feladatunk e néhány gondolatfűzérben, inkább arra felhívni mindannyiunk figyelmét, hogy miként tekintünk értékeinkre. Mit tekintünk mi magyarok értéknek, egyáltalán értéknek látjuk-e magyarságunkat, s ha igen, ez hatást gyakorol-e mindennapjainkra?

Ady Endre Őskaján című verse óta, szállóigévé lett nemzeti tépelődésünk és identitás keresésünk nagy költői kérdése, a „Mit ér az ember, ha magyar?"- gondolata. Azóta az elmúlt évszázad során, számtalan nagy költeményünk, képzőművészeti, zenei és egyéb művészeti, kulturális teljesítményünk ihlető kérdésévé lett e verssor. De e kérdés némileg átvariálva hungarikumainkra is vonatkoztatható: vagyis nemcsak emberi mivoltunknak van személyes nemzeti karaktert hordozó identitása, de az általunk előállított dolgoknak, termékeknek, íz- és hagyományvilágnak, nyelvjárásainknak, szellemi és tárgyi termékeinknek. Mert egyfajta speciálisan magyar ízlésvilágot képviselnek. És ez az életérzés ezer szálon kötődik ahhoz a hazai tájhoz, amit szülőföldünknek tekintünk, ahhoz a történelmi hagyatékhoz, ami idáig, jelenkori mindennapi valóságunkig juttatott bennünket, és ami körülvesz és meghatároz minket mind a mában, mind a jövőnkre nézve. Mit ér az ember, ha magyar? Mit ér egy termék, ha magyar? Mitől különleges a kívülállók szemében is mindaz, ami veretesen-magyar karaktert hordoz? Nehéz rá válaszolni, de jól érezzük, hogy hungarikumaink világában járunk, és boldog melegség járhat át minket arra a gondolatra, hogy e világban itthon vagyunk. Ez a miénk, rólunk szól, és rólunk is a legjobb dolgokat beszéli el. Az otthonosság e boldogságát, pedig megfejteni és definiálni nem mindig tudjuk szakszerűen, de akik magyar szívvel szeretünk élni e nagyvilágban, mindig érezni fogjuk azt. Elég csak beleszippantanunk egy pohárka tokaji aszú mámorítóan édes illatába, s rögtön érezzük: - Igen ez hungarikum, végre hazaérkeztem!

Európa Rádió Online Adása

Az Európa Rádió fogható a zempléni és az ungi egyházmegye területén, az FM 90.4 MHz frekvencián.
Új ablakba nyitás

Reformata.sk

A Világosság református egyházi műsor 2026. október 4-ei ajánlata

A Pátria Rádióban vasárnap 7:05-kor kezdődő Világosság református egyházi műsor témái: királyi mennyegző; sikeres értékmentés – helyreállították a 11. századi felsővályi református templom leomlott erődfalát ... ...

Krisztusi reménység az elmúlás árnyékában

„A halálra való tudatos készülődés a hindu ember életének központi, rendkívül hangsúlyos eleme. Ez számunkra is példaként szolgálhatna: úgy viszonyulni a jelenlegi életünkhöz, hogy közben ... ...

Kőbe vésett Ige, szívbe írt szolgálat

Szeptember 27-én a több éves hagyománynak eleget téve idén is megemlékezést tartottak Komáromban, a Calvin J. Teológiai Akadémia egykori épületnél, ahol 1994-2004 között készitették fel ... ...

Az Úr kegyelmessége, hogy még nincsen végünk – Diplomaosztó ünnepség a Református Teológiai Karon

„Bár egyre beszűkültebb keretek között próbálunk túlélni, ebben az igyekezetben is ott van velünk az Isten – s az ő kegyelme tart és vezet. Ezért nincsen ... ...

„Ez az a nap, mit az Úr szerzett…” – Kórustalálkozó Felsővályban

Hálatelt szívvel tekint vissza a vály-völgyi közösség a Gömöri Református Egyházmegye huszonharmadik kórustalálkozójára, amelyet a Császár-dombon található, XI. századi gyökerekkel rendelkező templomban élhetett meg szeptember ... ...