Arany Barbara – Igaztalan vádak

Most erre mit mondjunk? Nem szeretem, és biztos vagyok benne, hogy mások sem. De mit lehet velük kezdeni? Igaztalan vádak mindig voltak, és attól tartok, hogy sajnos lesznek is.

Harcolhatsz, küzdhetsz ellene. Védheted körömszakadtáig a magad igazát. Mert téged, jogtalanul, hamisan vádoltak meg. Holott ártatlan vagy. A kérdés csak az, hogy ez érdekli-e a másikat. Az is lehet, hogy nem is érdekli, hogy mi az igaz és mi nem. Megtörténhet, hogy talán még tudta is, hogy amit mond, az hazugság, de makacsul mégis hangoztatja tovább. Talán közben rájött, hogy nincs igaza, de ezt meg nehezebb lenne be- és elismerni önmaga és mások előtt. Ezért aztán csak mondja tovább a magáét. Ahogyan persze te is. Mert nem hagyhatod, nem nyugodhatsz bele, hogy valaki rontsa, rombolja a jóhíredet. A becsületedet, amin ma akár az állásod, az egzisztenciád és múlhat.

Mondhatnám azt is, hogy nyugodj bele az egészbe, mert semmit sem tehetsz. Nem folytathatsz reménytelen szélmalomharcot a világgal, belerokkanva a mocsokkal való küzdelembe. Ne harcolj, hanem elégedj meg a tudattal: ártatlan vagy, a vádak hamisak. Szépen csengő gondolat, de ki tudja megcsinálni? Ha akadnak is ilyen ember-emberek, csak nagyon kevesen lehetnek. Hisz a húsomba, lelkembe mar, ha hamis váddal illetnek. Nem hagyhatom, hogy mások tévedésben éljenek velem kapcsolatban.

Nem hagyhatom? De hogyan is? A hamis vádat azt hiszi el, aki mindent elhisz, mindent beszed. Aki nem elég alapos, nem elég józan ahhoz, hogy mindent, amit lát, olvas, de főleg azt, amit másoktól hall, mérlegre állítson. Valóban úgy van, valóban igaz?

Küzdhetsz az ellen, hogy megváltoztasd mások téves elképzeléseit magaddal kapcsolatban. De célt csak ott érhetsz el, ahol képesség és készség van, hogy Rád figyeljen a másik. Igazából és mélyen. Túl a külső mázon, az álarcokon. Akit a lényeg, az igazi nem érdekel, azt nem foglalkoztatja, hogy igaz, vagy éppen hamis az, amit rólad beszélnek. Éppen ezért őt, nem is érdemes győzködnöd, visszafelé terelgetned.

Akkor hogy is legyen a mai jó tanács, az útravaló? Próbáld valahogy úgy, ahogy az Isten-ember tette. Nem harcolni egy egész arzenált bevetve, hogy meggyőzz mindenkit a magad igazáról, de mégsem hagyva, hogy eltiporjanak. Mutasd meg, hogy ki vagy igazából, de ezzel csak azt tiszteld meg, akinek elég fontos vagy. S akinek van füle, meg fog hallani Téged a szavak, a máz, a vádak mögött is.