Zene, ami felemel – Katona Béla
Életünk természetes része a zene, kinek jobban, kinek kevésbé. Van, aki nem tudja nem hallgatni a rádiót autóvezetés közben és kapcsolgatja a zenei adókat, keresve a számára megfelelőt, az ízléséhez passzoló dalokat. De vannak munkahelyek is, ahol nélkülözhetetlen a háttérben ott duruzsoló zene...
Ha egy nagyvárosban elindulnánk és sorra megkérdeznénk a velünk szembejövőket arról, hogy nekik mit jelent a zene, biztos vagyok benne, hogy sokféle választ kapnánk. Nyilván ez jelentősen függene a válaszadó életkorától is. Lenne hát, aki a könnyű zenét dicsérné, mert szívéhez az áll közel. Mások a kemény rockot éltetnék, mert nekik az a zene. Ismét mások a komolyzene hívei, és ők azt hallgatják szívesen. Vannak, akik ragaszkodnak a magyar nyelvű előadókhoz, míg vannak olyanok is, akik csak a sztárolt külföldiek zeneszámait hallgatják. Vannak ismerőseim, magam is közéjük tartozom, akik csak a népzenét szeretik igazán. Idősebbektől pedig tudom, hogy korábban rendszeres hallgatói voltak a Jó ebédhez szól a nóta című rádióműsornak. Van, akinek a zenéről a gyülekezete énekkara jut az eszébe, akár hangszeres kísérettel, akár a nélkül dicséri Istent a közösségének kórusa. Biztosan nem teljes az imént említett zenei stílusok választéka, de nem is a teljesség igényével tallóztam közöttük. Ám azt mindenképpen leszögezhetjük, hogy a legtöbb ember elmondhatja: a zene hozzám tartozik, a zene az életem része. Hogy miért szólok éppen erről a témáról és éppen ma? Mert ma a zene világnapja van. Yehudi Menuhin kezdeményezésére az UNESCO Nemzetközi Tanácsa október 1-ét a Zene Világnapja rangjára emelte 1975-ben. A neves hegedűművész azt a célt tűzte ki, hogy a városok zenei eseményeket rendezzenek ezen a napon, a zenészek pedig spontán zenéljenek a koncerttermeken kívül is. Országunkban is több helyen is zenei programok várják az érdeklődőket, vagy találják meg a jókor, jó helyen tartózkodókat.
Érdemes ma hát feltennünk ilyen kérdéseket önmagunk felé: Mit jelent nekem a zene? Zene nélkül mit érek én? Milyen szerepe van életemben a zenének? Talán kevesen gondolkodnak el ilyen kérdéseken, mert életünk természetes része a zene, kinek jobban, kinek kevésbé. Van, aki nem tudja nem hallgatni a rádiót autóvezetés közben és kapcsolgatja a zenei adókat, keresve a számára megfelelőt, az ízléséhez passzoló dalokat. De vannak munkahelyek is, ahol nélkülözhetetlen a háttérben ott duruzsoló zene.
A zene sokszor csak a puszta dallamával érzéseket kelt bennünk. Elmélyíti örömünket, jókedvűvé, boldogabbá tesz. Máskor felemel a fájdalomból, segít nehézségeink feldolgozásában. A zene gyógyító erővel is bír. A bohócdoktorokról olvastam, hogy nemcsak a nevetésterápia az, amivel kimozdítják a lehangoltságból a beteg gyermekeket, oldják szorongást és felszabadult légkört teremtenek, hanem a zene jótékony hatását is használják gyógyító tevékenységük során. Sportsikerek idején egy-egy nemzetközi verseny végén a dobogó tetején állva hallgatni és énekelni a saját nemzet himnuszát szintén leírhatatlan érzés lehet.
Az előbb elhangzottak csak megerősítik bennünk a zene szükségességét. A zene az kell, mert körülölel, felemel, gyógyít, vidámmá tesz, közel visz egymáshoz, kikapcsol bennünket vagy éppenséggel bekapcsol bennünk valamit...
Babits Mihály gondolata sokaknak ismerős: Mindenik embernek a lelkében dal van, És a saját lelkét hallja minden dalban. És akinek szép a lelkében az ének, Az hallja a mások énekét is szépnek...
Ezek a babitsi sorok is rámutatnak a zene értékére. Rendszeres, felemelő zenehallgatásokat kívánok!
Európa Rádió Online Adása
Reformata.sk
Szeretethíd 2026: Ahol a munka szolgálattá válik
Május 15-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a "Szeretethíd" programjának felvidéki megnyitójára a királyhelmeci egyházközség gyülekezeti házában. ...
Emmaus nyári tábora
Az Emmaus polgári társulás az idén is megszervezi nyári táborát 2026. július 13. és 17. között Jókán, a Betlehen missziós központban a 6 és 18 ... ...
„Nekik Tóth Krisztián kellett” – Hit- és közösségépítés Zsigárdon
Vannak találkozások, amelyekről már az első pillanatban érezni, hogy sorsszerűek. Amikor Tóth Krisztián komáromi beosztott lelkészként először lépett be a zsigárdi református templomba, eredetileg csak ... ...
Gyászjelentés
Az élet és a halál Ura rövid, de súlyos betegség után 60. életévében magához szólította az Örökkévalóságba Juraj Gajdošoci nagymihályi lelkipásztort. Búcsúztatása 2026. május 7-én ... ...
„A mesterséges intelligencia nem helyettünk tanul” – Tudás, etika és az evangélium modern arcai
Április 21-én az idei Selye János Egyetemi Napok című rendezvény keretén belül a teológiai karon került sor Pásztori-Kupán István dékánhelyettes professzor és Kókai-Nagy Viktor tanszékvezető ... ...





