Példabeszédek könyve 8,1–21

Nem kiált-e a bölcsesség, nem hallatja-e szavát az értelem? Kiáll a magaslatok ormára, az útra, a keresztutakra. A városba vivő kapuknál, a bejáratoknál hangosan kiált. Hozzátok kiáltok, férfiak, szavam az emberekhez szól. Legyetek okosak, ti együgyűek, legyetek értelmesek, ti ostobák! Hallgassatok rám, mert fontos dolgokat mondok, ha felnyitom ajkamat, helyes, amit mondok. Mert szám igazságot szól, ajkam utálja a gonoszt. Számnak minden szava igaz, nincs bennük csalárdság vagy hamisság. Mind világosak az értelmeseknek, és az ismeretre vágyóknak érthetők. Intésemet fogadjátok el, ne az ezüstöt, inkább a tudást, mint a színaranyat! Mert értékesebb a bölcsesség az igazgyöngynél, és nem fogható hozzá semmiféle drágaság. Én, a bölcsesség, együtt lakom az okossággal, és nálam van a megfontolt tudás. Aki féli az URat, gyűlöli a rosszat. A kevélyt és a kevélységet, a helytelen utat meg az álnok beszédet gyűlölöm. Enyém a tanács és a jutalom, én vagyok az értelem, enyém a hatalom. Általam uralkodnak a királyok, és rendelkeznek igazságosan a fejedelmek. Általam vezetnek a vezérek, és ítélkeznek igazságosan az elöljárók. Szeretem azokat, akik engem szeretnek, megtalálnak engem, akik keresnek. Gazdagság és megbecsülés van nálam, maradandó vagyon és igazság. Gyümölcsöm drágább az aranynál, a színaranynál is, és jövedelmem a színezüstnél. Az igazság ösvényén járok és a törvénynek az útjain, hogy örökséget adjak az engem szeretőknek, és megtöltsem kincstárukat.