Hazám, hazám – Berkesi Sándor

Ha visszagondolok gyermekkorom tízes esztendejére, Budapesten, Angyalföldön a felső tagozatos évek meghatározó élményei közül elém rajzolódik szeretett osztályfőnökömnek, Bozsó Laci bácsinak sok szempontból példaadó egyénisége. Noha biológia szakos volt megszállott opera rajongóként tartottuk számon. Nem lévén családja minden estéjét az operaházban töltötte. Szolgalmasan jegyezte, hogy melyik darabot éppen hányadszor nézte meg. Amikor engem először vitt el Erkel Ferenc Bánk bánját nézni, ő a 95-nél tartott. Mivel jóvoltából sorozatban ötször láthattam az előadást, a darab életfogytig tartó alapélményemmé vált. Vörösre tapsoltuk a tenyerünket a felejthetetlen Simándy József Hazám, hazám nagy áriája után. Egyszer az is előfordult, hogy háromszor kellett megismételni a tételt. A diktatúra legsötétebb évei voltak ezek, amikor számunkra a lázadás egyetlen megvalósítható formája volt ez a tetszésnyilvánítás. Álmodni sem mertem volna akkor, hogy 15 év múlva a Debreceni Nagytemplomban, amikor életem első Psalmus Hungaricusát dirigáltam, Simándy József lesz a tenorszólistám.

Visszatérve gyermekkoromra, emlékszem zsebpénzeimből összespórolva hamarosan megvásároltam az opera zongorakivonatát, amely aztán mindennapi hangszergyakorlásom állandó témájává vált. 1956. október végének relevációs, forradalmi napjai megszentelték számomra Erkel remekművét. A Kossuth rádió meg-megszakítva műsorát naponta többször is bejátszotta a nagyáriát, Petur bordalát, aztán a Hunyadi László Meghalt a cselszövő kórustételét és további részleteket. Gyermekként is éreztem, hogy egy új reformkor lélekemelő időszakának vagyok részese, amelyben a zene nélkülözhetetlen erőforrás. Négy évtizedet munkálkodván a Debreceni Református Gimnáziumban, énektanárként diákjaimmal beneveztünk a Magyar Rádió zenei műveltségi versenyeire. A négy klasszikus magyar zeneszerző Erkel, Liszt, Bartók, Kodály életműveit körbejáró vetélkedők mindegyikén sikerült dobogóra jutnunk. Az Erkel versenyre szülővárosában, Gyulán került sor. Az első díjas 6 tagú csapat számára bizonyára maradandó lelki, érzelmi hatást tett ez a csodálatos életmű.

Jól tudjuk, a himnuszunk dallama Kölcsey versére pályázatra íródott és magasan nyerte el az első díjat. Valószínűleg kevesebben tudják, hogy Vörösmarty Szózatára is elkészült Erkel megzenésítése, de mivel tagja volt a bíráló bizottságnak nem pályázott. Az ének zongorára készült kompozíciót Bárdos Lajos fedezte föl és írta át acapella vegyes karra.

Kórusaimmal, a Debreceni Kántussal és Nagyváradon a Párciumi Keresztyén egyetem vegyes karával kiemelt ünnepi alkalmakon rendszeresen énekeljük, és ilyenkor valahányszor átéljük a költő és a zeneszerző erősítő, lélektisztító üzenetét.