Fehérek közt egy európai – Viola Judit

Fehérek közt egy európai – Viola Judit

József Attila számára az volt európai, aki nem hitt „ordas eszméknek", aki ragaszkodott az igazsághoz, aki képes volt szembenézni önmagával, aki számára a férfi férfi, a nő pedig nő maradt, aki nem csupán önmagára gondolt, hanem másokra is, s aki ember maradt az embertelenségek között is...

Facebook megosztás IWIW megosztás Twitter megosztás A+ A- Nyomtatás Nyomtatás

Hála középiskolai éveim egyik meghatározó egyéniségének, az irodalom tanárnőmnek, még mindig tudom, hogy ez a fél sor József Attila egyik verséből való. És még mielőtt valaki kirekesztést kiáltana – hisz ez ma nagy divat – szögezzük le, hogy Thomas Mannt, a híres német írót jellemezte költőnk emígyen, abból az alkalomból, hogy ideérkezett. Bár lassan nyolcvan éves a vers, a meghatározás zsenialitása még mindig élő és elgondolkoztató. „Fehérek közt egy európai." Benne van, hogy nem minden Európában élő fehér embert illetett meg az európaiság jelzője. De nem a bőre színe tette azzá a polgárt. Ma sem az teszi. Több millió nem fehér állampolgára van mára már az öreg kontinensnek, Afrikából, Ázsiából, a Közel-Keletről, Amerikából. A lakosságszám is egészen más, mint 1937-ben volt, amikor a vers megszületett. De hogy ma mennyi közöttünk az igazán européer, én nem tudom. Már nem is nagyon használjuk ezt a jelzőt, inkább azt mondjuk helyette, hogy uniós állampolgár. Mintha félnénk tőle. Talán jobb is így. József Attila számára az volt európai, aki nem hitt „ordas eszméknek", aki ragaszkodott az igazsághoz, aki képes volt szembenézni önmagával, aki számára a férfi férfi, a nő pedig nő maradt, aki nem csupán önmagára gondolt, hanem másokra is, s aki ember maradt az embertelenségek között is.

Én nem gondolom, hogy a kritériumok megváltoztak volna. Inkább mi változtunk meg. Elvesztettük a szilárd alapot, ami annyi évszázadon át segített megmaradni és újra meg újra magunkra találni. A nagy, szabadság utáni vágyban kidobáltunk minden szabályt az ablakon, ősi értékektől szabadultunk meg, átértelmeztük a jó és rossz fogalmát. Ma már az a szabály, hogy nincsen szabály. Mint uniós polgárok, itt állunk egy kiüresedett, lélektelen Európában és egymásba próbálunk kapaszkodni, de ez kevés. Kevés a mindent átható foci láz, a dalfesztivál, a játék határok nélkül, kevés a NATO, kevés az Unió. Találni kellene valami többet, nagyobbat, ami megtart, felemel, biztat, hogy színes – és fehérbőrű uniós polgárokból újra igazi európaiak lehessünk! Hát mindent bele, kedves sorstársaim!

Európa Rádió Online Adása

Az Európa Rádió fogható a zempléni és az ungi egyházmegye területén, az FM 90.4 MHz frekvencián.
Új ablakba nyitás

Reformata.sk

Szeretethíd 2026: Ahol a munka szolgálattá válik

Május 15-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a "Szeretethíd" programjának felvidéki megnyitójára a királyhelmeci egyházközség gyülekezeti házában. ...

Emmaus nyári tábora

Az Emmaus polgári társulás az idén is megszervezi nyári táborát 2026. július 13. és 17. között Jókán, a Betlehen missziós központban a 6 és 18 ... ...

„Nekik Tóth Krisztián kellett” – Hit- és közösségépítés Zsigárdon

Vannak találkozások, amelyekről már az első pillanatban érezni, hogy sorsszerűek. Amikor Tóth Krisztián komáromi beosztott lelkészként először lépett be a zsigárdi református templomba, eredetileg csak ... ...

Gyászjelentés

Az élet és a halál Ura rövid, de súlyos betegség után 60. életévében magához szólította az Örökkévalóságba Juraj Gajdošoci nagymihályi lelkipásztort. Búcsúztatása 2026. május 7-én ... ...

„A mesterséges intelligencia nem helyettünk tanul” – Tudás, etika és az evangélium modern arcai

Április 21-én az idei Selye János Egyetemi Napok című rendezvény keretén belül a teológiai karon került sor Pásztori-Kupán István dékánhelyettes professzor és Kókai-Nagy Viktor tanszékvezető ... ...