Példabeszédek könyve 12,1–28

Aki szereti az intelmet, szereti a tudást, aki pedig gyűlöli a feddést, az ostoba marad. A jó ember jóakaratot nyer az ÚRtól, de az alattomos embert ő bűnösnek tartja. Nem áll szilárdan a bűnösen élő ember, de az igazak gyökere mozdíthatatlan. A derék asszony urának koronája, de mint a csontszú, olyan a szégyentelen.

Az igazak gondolatai helyesek, a bűnösök szándékai csalárdak. A bűnösök szavai vérszomjasak, de a becsületeseket megmenti beszédük. Romlás éri a bűnösöket, és odalesznek, de az igazak háza megmarad. Értelmének megfelelően dicsérik az embert, a fondorlatos szívűt pedig megvetik.

Jobb annak, akit lebecsülnek, de szolgája van, mint annak, aki dicsekszik, de alig van kenyere. Az igaz törődik még állatjának kívánságával is, a bűnösnek még az irgalma is kegyetlen. Aki műveli földjét, jóllakik kenyérrel, de aki hiábavalóságokat hajszol, az esztelen. A bűnös a gonoszsággal szerzett zsákmányra vágyik, az igazak mégis gyökeret vernek.

A vétkes ajak veszedelmes csapda, de az igaz kikerül a bajból. Amit mond az ember, annak a gyümölcséből lakik jól, és amit tesz az ember, azt fizetik neki vissza.

A bolond helyesnek tartja a maga útját, a bölcs pedig hallgat a tanácsra. A bolond bosszúsága azonnal kitudódik, az okos pedig leplezi szégyenét. Aki igazán szól, az igazat mondja el, a hamis tanú pedig a csalárdságot. Van, akinek a fecsegése olyan, mint a tőrdöfés, a bölcsek nyelve pedig gyógyít. Az igaz ajak mindig állhatatos, a hazug nyelv pedig egy pillanatig sem az.

Csalárdság van a rosszat koholók szívében, de akik békés tanácsot adnak, azokéban öröm. Nem éri az igazat semmi veszedelem, de a bűnösök élete bajjal lesz tele. Utálja az ÚR a hazug ajkat, de akik igazan élnek, azokat kedveli.

Az okos ember nem fitogtatja tudását, az esztelen pedig kérkedik bolondságával. A szorgalmasak uralkodni fognak, a lusta pedig robotolni fog. Aki aggódik szívében, az levertté lesz, a jó szó viszont felvidítja. Az igaz utat tud mutatni másnak is, a bűnösöket pedig tévelygésbe viszi saját útjuk. A lusta a vadászzsákmányt sem süti meg, pedig drága kincse az embernek a szorgalom. Az igazság ösvényén élet van, és útja nem a halál felé vezet.