Több fényt! – Dr. Hadházy Antal (ism.)

Ezt a néhány gondolatot késő este írom. Az íróasztalomon már nem mécses, nem gyertya, nem is petróleumlámpa, azonban csak egy kis elektromos lámpa világít. Sok a villanyszámlánk, és a világítás az, amivel úgy gondoljuk, hogy egy kicsit spórolhatunk. Lehet ugyan, hogy csak napi néhány forintot, de legalább a jó érzésünk megvan. Egyébként is, sokszor halljuk, hogy fogyóban van egy csomó energiafajta, tehát takarékoskodnunk is kell. Ha viszont megkérdeznénk azokat, akiknek a megélhetését az elektromos energia előállítása, szállítása, széjjelosztása, a fogyasztás számlázása, a számlák kiküldése, kézbesítése, az elektromos berendezések gyártása, szállítása, árusítása adja, azok azt mondanák, hogy mégis csak „több fényt”.

Ugye nem rójuk meg azt a sok embert, akinek haszna van abból, ha mi nem vaklálunk a saját munkánk során? Ha elmegyek a szemorvoshoz, akkor ő is azt fogja mondani hogy „több fényt” érdemes alkalmazni a lakásban. A kevés fény rosszul befolyásolja a látást, rontja a szemet. Egy jobb szemüveg többe kerül, mint ezer villanyégő. Kiadhatjuk a jelszót a szemorvosokkal együtt tehát „több fényt!”

Ismereteim szerint a szemészek felhívásához, hogy tudniillik „több fényt”, a pszichológusok is csatlakoznak. Igaz, a lélektan művelői már nem elsősorban a villanyfényre gondolnak. Kívánatosabb, ajánlottabb számukra a természetes fény. A napfényben sokkal jobb a közérzetünk, mint borús időben. A pszichológus tehát sokkal „több napfényt” kíván nekünk, mint amit mi kihasználunk, mint amennyivel mi élünk.

„Több fényre” szüksége van a bennünket körülvevő természetnek is. Hogy is tanultuk az iskolában? A zöld növények vízből és a levegő széndioxidjából a nap fényenergiájának a segítségével szerves anyagot és oxigént állítanak elő. A „több fény”, egyáltalán maga a fény az élet egyik feltétele, legalábbis Földünkön.

A mi szeretett anyanyelvünk igen kifejező ebben a tekintetben. A „több fényt” kifejezést mondhatjuk úgy is, hogy „nagyobb világosságot.” Ha ezt a kifejezést használjuk, akkor magáról a „világosság” szóról is több minden jut eszünkbe. A Magyar Nyelv Értelmező Szótára például azt írja, hogy a fejekben lévő világosság „az az állapot, amelyben az ember tisztán, világosan felfog, megért valamit.” Hány szülő, pedagógus, munkavezető és sok más ember mondja „több fényt, világosságot a fejekbe!”

Még a keresztyének is „több fényt” óhajtanak, mert számukra Jézus Krisztus a világ vilgossága.

Én is kívánok „több fényt” minden hallagatónknak, hogy éljünk jobban, hogy el tudjunk igazodni a világban és legyünk boldogabbak. Gondoljunk ma is azokra az embertársainkra, akik sérültségük miatt a fizikai fényt nem érzékelik, de nekik is szükségük van boldogabb életre!