Békés megoldások – Szalay László Pál (ism.)

Vannak, akik az ihletet keresik minden erejükkel, hogy megszólaló daluk örök igazságok visszhangját keltse az emberiség lelkében. Németh László szerint az átszellemült állapotot a mítoszok világa hozza el az alkotó életébe. Szerintem a lélek hártyavékony szövetén rögzített képek, hangok, illatok megszakíthatják a jelen határtalan uralmát. Az alkotáskényszer felszabadult sóhajba hulló erőtlensége, az egek virágos rétjeire szivárogtatja a megűzetett lelket. Ott szakajthatja majd le, kedve szerint a véresen vöröslő virágokat, hervadhatatlan koszorújához.

A békesség művészet, szintén ihletet igényel. Aki erre az útra lép, annak végzetesen fel kell hagynia a szokványos megoldásokkal. Így tett az orosz realizmus atyja, Gogol főhőse Csicsikov is. A hagyományos vidéki életmód, a kívánatos hivatalnoki előmenetel helyett valami egészen másra adta a fejét. Utazásba kezdett, hogy a legek birtokát tető alá hozza. Hogy mire pályázott? A legtisztább, legcsendesebb, leghatékonyabb, legjövedelmezőbb, legélhetőbb, leghazafiasabb és a leginkább béketűrő uralom címére. Hogyan kezdett hozzá? A felejthető kinézetű és kalibrálhatatlan Csicsikov felejthetetlen, mondhatni elképesztő kérdéssel törte meg a vidék egyhangúságát. „Holt lelkeket akarnék vásárolni, akik a revíziós jegyzékben mint élők vannak feltüntetve" - mondta merő egyszerűséggel Manyilovnak, akinek a hallottakra a szájából pipája a földre hullott. Az ördögi kufár a túlnanra költözöttek piacát kereste. Hamar kiderült a számára, hogy a vártnál is olcsóbban mérik a köztes létbe, az orosz hivatal és a túlvilág közé rekedt lelkeket. Mit várt Csicsikov ettől a lelketlen manővertől? Olyan szolgahadat, akik nem panaszkodnak a szállás és a munkakörülmények miatt. Akik nem kérnek több kosztot, nem lopnak, nem szöknek meg, nem lesznek betegek. Igényeik a nullához közelítenek és a velük való bánásmódot röviden összefoglalva így nevezhetjük: nyugodjanak békében.

Ó mily morbid megközelítés. Ki az, aki így gondolkozik a társas kapcsolatairól, szolgálóiról netán családjáról? Kukucs Csicsikov, te, aki ott szunnyadsz a mélyben és azt kívánod, hogy hagyjanak végre békén. Ne kelljen már neked együtt érezni, bölcs tanácsot adni, frappánsan megfelelni, egyenesen ülni, vasalt ingben járni, szórakoztatónak lenni, időben haza menni, önmérsékletet tanúsítani. A világ jelzéseit figyelmen kívül hagyod, gyermeked, szülőd, Istened széljegyzeteit semmibe veszed. Te a békés rendezés pártján vagy, mindenki neked tűrjön. Megy ez egészen addig, amíg a holt lelkek hirtelen nem kezdenek kísérteni. S ahogy a kizökkent idő, úgy a kizökkent békesség megoldásért kiállt. Keresd hát az égi ihletet a démoni közömbösség helyett, hogy ráigazítsa a lábadat a békesség útjára.