Az alkotás öröme – Viola Judit (ism.)

Ma megint nem történt semmi. Reggelire két tojásból omlettet csináltam Gyuszinak, fantasztikusan sikerült. A gyerekek megkapták a kakaójukat a vajas kiflikkel és lementek az apjukkal az iskolába. Délelőtt épp takarítottam, amikor hazatelefonált a szerkesztőségből, hogy alkotói válságban van, képtelen kiizzadni magából a cikket, amit a főszerkesztő akar, így hazajön, és itthon próbál írni. Kért, hogy főzzek ebédet. A hűtőben csak egy kis maradék sült hús volt, meg néhány tojás és egy kevés hervadt zöldség. Gyorsan sütöttem egy pástétomot, hozzá zöldség köret volt, és összeütöttem egy piskótatekercset, mert azt nagyon szereti.

Délután anyám hazahozta a gyerekeket a napköziből és a két gyönyörű jelmezt, amit a farsangra varrt nekik. Bámulatos, hogy mit tud kihozni néhány rongyból. Nem hiába mondogatom, hogy nekem van a legügyesebb anyukám a világon! Persze felpróbálták és volt nagy viháncolás, de mérsékletem a bohóckodást és lecsillapítottam a kedélyeket, merthogy az apjuk épp alkot. Ezt még anya is tiszteletben tartja, mindig elmondja, hogy legyek nagyon büszke Gyuszira, mert ő nagy ember, aki alkotó tevékenységet folytat és ez az egyik legnagyobb dolog a világon.

Vacsoráztatás és fürdetés után lefektettem a gyerekeket és rendet raktam a fürdőben, ami úgy nézett ki, mint egy turkáló bálabontás után. A sok piszkos ruhát beraktam a mosógépbe, de nem indítottam el, hogy ne zavarja a kattogása az alkotót. Tizenegykor leroskadtam a TV elé és egy kulturális műsort bámultam, ahol művészek vallottak az alkotás szépségéről. Néztem a szép képeket és szobrokat, textileket és egyszerre úgy éreztem, hogy én nem vagyok senki és semmi. Bőgtem. Éjfél felé Gyuszi előkerült a cikkel. Amikor meglátta, hogy úgy nézek ki, mint egy allergiás húsvéti nyúl, mellém ült és kifaggatott. Aztán szó nélkül kihozta az értelmező kéziszótárt és felolvasta az alábbi szócikket: Alkotás – az a cselekvés, tevékenység, amellyel valaki alkot, létrehoz valamit. Alkotás az ez által létrejövő mű, eredmény.

– Minden, amit csinálsz, alkotás: a reggeli, a rend, az ebéd! És lehet, hogy több értelme van, mint annak, amit én írok! Érted? – kérdezte és belepuszilt a hajamba.

– Már értem! – feleltem boldogan.