Hol hibáztuk el? – Dr. Fekete Károly (ism.)
Modern civilizációnk jövője teljes mértékben az ökológiai alapoktól függ, s ezek az alapok éppen a XX. század végére, túlságosan ingatagokká váltak. Hogyan történhetett, hol hibázhattuk el?
Mára kiderült, hogy modern civilizációnk jövője teljes mértékben az ökológiai alapoktól függ, s ezek az alapok éppen a XX. század végére, túlságosan ingatagokká váltak. Hogyan történhetett, hol hibázhattuk el?
Kenneth Boulding klasszikus példája a cowboyok és az űrhajósok életformáját veti össze, hogy elmondja mi vezetett ide:
A cowboyok az amerikai vadnyugaton, ritkán lakott, nyitott térségben éltek, látszólag kimeríthetetlen anyagi erőforrások áldásos körülményei között, ahol minden elvehető, felhasználható és tetszés szerint eldobható volt. Mindenki a saját jövőjének keresésében versenyezhetett.
Az űrhajósok az űrben száguldó űrhajókban élnek, emberekből álló legénységgel és értékes, korlátozott erőforrás-ellátmánnyal. Mindent egyensúlyban kell tartani és visszaforgatni, semmi sem pazarolható el. A jólét mértéke az, hogy mennyire takarékos a legénység, mennyire vigyáznak fizikai és lelki egészségükre a korlátozott erőforrás készlet és életben tartó rendszerük fenntartásában. Amit egyszer eldobnak, az már örökre hozzáférhetetlen, amit visszaforgatás vagy újrafeldolgozás nélkül gyűjtenek össze, az szennyezi az életteret. A legénység teljes összehangoltságban, teamként dolgozik.
Boulding alapvető igazságot világít meg: „A modern társadalmak cowboy módon gazdálkodnak egy űrhajóvá lett világban." Ennek kettős következménye van: az életben tartó rendszerek a működésképtelenségig menően túlterheltté váltak; ill. éles verseny indult meg a legénység erősebb és gyengébb tagjai között a fogyatkozó létfenntartási eszközökért, ami növeli a szociális feszültséget, s a kormányzati rendszer legitimációja is széthullik.
D. Korten következtetése az, hogy „átléptük a nyitott térségek és az űrhajó-világ közötti küszöböt. Életünk a természeti világ életben tartó rendszereitől függ, és ez a világ most betelt. Alkalmazkodnunk kell az életközpontú űrhajó-gazdálkodás elveihez. A jelenlegi úton haladva egyszerre raboljuk ki bolygónkat és tépjük szét a nem piaci társas kapcsolatok szövetét, amik az emberi civilizáció alapjai. A természeti rendszerekhez való emberi viszonyulásunk hibás felfogásának ez a közvetlen következménye."
Európa Rádió Online Adása
Reformata.sk
„Bábel utáni önazonosságunk”
A komáromi egyetemi napok megrendezése idén április 21-26 közötti napokra esett. A hét során számos programon, rendezvényen, különböző előadásokon vehetnek részt a hallgatók, amely által ... ...
Rákos Loránt könyvbemutatója a XIX. Komáromi Egyetemi Napokon
A Selye János Egyetemen április 22. és április 25. között rendezték meg a XIX. Egyetemi Napokat. A rendezvény keretén belül a Református Teológiai Karon három ... ...
Tudományos élet a Selye János Egyetem Református Teológiai Karán
Március 19-én került sor a Selye János Egyetem Református Teológiai Karának Pálóczi Czinke István nevét viselő termében a „Lelki éhség” című konferenciára. Az érdeklődők négy ... ...
Szeretethíd 2024
„Ne szóval szeressünk, se nyelvvel, hanem cselekedettel és valósággal.” /1 Jn 3,18/ Ez a mottója az idei Kárpát-medencei Református Önkéntes Napoknak, a Szeretethídnak, amelyet ... ...
Tavaszi egyházmegyei közgyűlés Királyhelmecen
2024. április 21-én a királyhelmeci református gyülekezet fogadta istentiszteleti hajlékába a Zempléni Református Egyházmegye tavaszi közgyűlésének alkotó tagjait és az alkalomra érkező vendégeket. ...