Agnus, a közösségi rádió!

AGNUS, A KÖZÖSSÉGI RÁDIÓ 

Mi a közösségi rádió?

Legfontosabb jellemzőiként a személyességet, nyitottságot lehet megnevezni, illetve a helybeliséget, mely által a helyi kultúrát, helyi nyelvezetet igyekszik megerôsíteni.
A befogadót partnernek tekinti, és a kereskedelmi rádiókkal szemben főszereplôje nem híres sztár, hanem a hétköznapok embere. 
A közösségi rádió nonprofit alapon mûködik, ami azt jelenti, hogy az esetleges bevételeit visszaforgatja a rádió működésére.

Hogyan működik közösségi rádiónk?

                                                    
          Nyitott 

      
Mûsorainkat a hallgatókkal 
együtt  készítjük    

                            Egy maroknyi alkalmazott
sok lelkes önkéntessel, 
közösségünk rádiója!

Miben segít az Agnus rádió?

Kolozsváron sok olyan kitűnő ember van, akik a jövőt építik.
Olyan tudással rendelkeznek és olyan intézményeket hoztak létre, mellyel mindannyian büszkélkedhetünk! Ezek gyöngyszemek, melyeket össze kell fűzni és felmutatni, a rádióban is.
Így bátorítunk mindenkit, arra hogy itt lehet és érdemes összefogni.
Ebben segít az Agnus Rádió!

BEVEZETÉS A KÖZÖSSÉGI RÁDIÓZÁSBA - AGNUS RÁDIÓ 

Tartalom:

• Mottó–Emberi jogok egyetemes nyilatkozata

• Tipológia –milyen rádió típusokat ismerünk

• Rövid történeti áttekintés

• A közösségi rádió legfontosabb jellemvonásai

• Mit jelent a “közösségi rádió” kifejezés? (meghatározás)

• A közösségi rádiózás helyzete Romániában

• Mi szükséges egy közösségi rádió létrehozásához?

*

MOTTÓ

EMBERI JOGOK EGYETEMES NYILATKOZATA 

(elfogadva az ENSZ 1948. szeptember 10-i Közgyűlésén)

 1. cikkely

  Minden emberi lény szabadnak születik, egyenlő méltósága és joga van.

19. cikkely

     Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot is, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket bármilyen kifejezési formában.

       Az Egyesült Nemzetek Szervezetének emberi jogokról szólónyilatkozata rögtön a II. Világháború befejezését követően került elfogadásra. 

A nyilatkozat fő célja az volt, hogy a humanista gondolatokat a jövőben minél több emberhez eljuttassa. Maga a nyilatkozat viszont túlmutatott ezen a célon, szellemisége előkészítette az elektronikus tömegtájékoztatás formai, tartalmi, tulajdonjogi, és nem utolsósorban technikai sokszínűségét. Ez a folyamat a mai napig tart, de még ma sem lehet kijelenteni azt a világ egyik országáról sem, hogy az elektronikus sajtóteljes mértékben szabad lenne. 

A sajtószabadság korlátozásának több módja van: politikai, gazdasági, jogi és sok esetben a technikai cenzúra valamelyik formáját alkalmazza a mindenkori politikai hatalom.

 *

TIPOLÓGIA

Milyen rádiótípusokat ismerünk?

A szóráskörzet nagysága szerint:

           a. helyi

           b. regionális

           c. országos

           d. globális = mindazon elektronikus médiumok, amelyek műholdon vagy interneten szórják műsoraikat

A szerepvállalás illetve működtetés szerint:

           a. közszolgálati: a központi vagy helyi hatalom –állam, önkormányzat –tulajdonában vannak;

           b. kereskedelmi: valamely kereskedelmi társaság, profitorientált cég tulajdonát képezik, az esetek tulnyomó többségében a kereskedelmi, gazdasági célok kiszolgálói;

           c. közösségi: egy közösség “tulajdonát” képezik, “érdekeit” szolgálják;

*

Rövid történeti áttekintés (1/3.) 

   Az első közösségi rádiók a ’40-es évek közepén jelentek meg a dél-amerikai kontinensen. A világ ezen részén –mely a mai napig az egyik legdinamikusabb a rádiózást illetően –az első közösségi rádiókat az egyházak, az egyetemek és a latin amerikai helyi közösségek hozták létre.

   Észak Amerikában az első közösségi rádió1949-ben kapott műsorszórási engedélyt az Amerikai Egyesült Államokban. Azóta több száz hasonló rádió működik az Amerikai Egyesült Államok és Kanada területén. Ezen rádióadók legfontosabb célja azon csoportok és közösségek kiszolgálása, szolgálata, amelyek egyáltalán nem vagy csak alig kapnak műsorszórási lehetőséget a nagy kereskedelmi rádiókban (pl: etnikai, vallási, nyelvi, szexuális, stb. kisebbségek, szakszervezeti csoportok, stb.)

Rövid történeti áttekintés (2/3.)

   Ausztráliában az első közösségi rádiók megjelenése a ’70-es évek elejére tehető. Az érvényben lévő törvény tiltja a közösségi rádiók, televíziók számára a reklámok sugárzását, a műsorszorási engedély kötelezi a tulajdonost arra, hogy csak olyan műsorokat sugározzon, amelyek egy jól meghatározott, behatárolható célcsoporthoz szólnak, vagy valamilyen okból kifolyóan nem kapnak helyet a kereskedelmi vagy közszolgálati rádiók műsoraiban.

   Nemsokkal ezelőtt a fekete kontinensen a műsorszórás nagyon kemény és szigorú cenzúrának volt alávetve. Az utóbbi években azonban reális lépések történtek az audiovizuális szektor fejlesztésére. Így jelentek meg az első közösségi rádiók is. Ma már viszont egyes országokban, mint pl. a Dél-afrikai Köztársaságban jól kiépített, fejlett közösségi rádióhálózatok léteznek.

   Az ázsiai kontinens esetében is elmondható, hogy egyes országok, mint pl. Vietnám, India, megtették az első lépéseket a közösségi rádiózás porondján, de még rengeteg tennivalóakad. Az utóbbi években viszont itt is, akárcsak a fekete kontinens esetében, gyors és lendületes fejlődés tanúi lehetünk.

Rövid történeti áttekintés 3/3.

   Nyugat-Európában az első közösségi rádiók a ’70-es években jelennek meg. Egy nagyon felkapott és közkedvelt műfajjá válik rövid időn belül. Ma már szinte minden nyugat- és közép-európai országban az érvényben lévő törvények elismerik ezen rádiókat. A közösségi rádiók leglátványosabban Hollandiában, Franciaországban, Olaszországban, Nagy Britanniában és a skandináv országokban fejlődtek. A kelet-európai volt kommunista tagországok közül egyedül Magyarországon van a törvény által elismerve a közösségi rádiózás, műsorszórás. Mindezek ellenére a tapasztalat azt mutatja, hogy a többi ország esetében is egyre nő az érdeklődés és a törvényes hiányosságok ellenére is ezek a rádiók különböző kereskedelmi rádióknak álcázva elkezdtek működni, műsort szórni (pl. A kolozsvári székhelyű Agnus Rádió, melynek a tulajdonosa a Multiradix kft., vagyis egy profitorientált kereskedelmi társaság, míg a rádió keresztyén-közösségi rádióként határozza meg magát).

*

A közösségi rádiók legfontosabb jellemvonásai 

• nem feltétlenül célja mindenkihez, nagy tömegekhez szólni, az esetek nagy részében egy sokkal szűkebb, jól behatárolható csoporthoz szólnak (pl: bluest, jazzt kedvelők rádiója, civil szervezetek rádiója, nemzeti, etnikai kisebbségek rádiója, stb.);

• a rádióm űködtetése nagymértékben az önkéntesek munkáján alapszik;

• nagyfokú személyesség és nyitottság jellemzi;

• a műsort szerkesztők is ugyanabból a “körből”kerülnek ki, mint maga a hallgatóság =>a befogadót partnerként kezelik;

• a rádió és a hallgatók között egy nagyon erős, szoros kapcsolat létezik, ez utóbbiak számára teljes mértékben elfogadott a műsorokban, a rádió mindennapi életében való résztvétel. Másképpen szólva a rádió és a hallgató között egy interaktív kapcsolat, egy örökös feed-back, folytonos információcsere létezik;

• a közösségi rádiók a non-profit törvények alapján működnek, ami azt jelenti, hogy minden bevétel és az esetlegesen képződött profit nem a tulajdonosok zsebeibe kerül, hanem teljességében visszaforgatódik a rádió fenntartására, fejlesztésére;

• a közösségi rádió a helyi közösség katalizátora, a helyi közösség fejlődésének, fejlesztésének fontos szereplője, alakítója lehet;

• a közösségi rádiófőszereplője, szerkesztője –ellentétben a kereskedelmi rádiók DJ-eivel –nem híres sztár, hanem a közösség egyszerű tagja, a hétköznapok embere;

• a hallgatónem úgy jelenik meg, mint egy potenciális vásárló, hanem igazi, egyenrangú partnerként tekintenek rá

• mindent megtesznek, elkövetnek az igazi helyi értékek konzerválása, átmentése és ismerttététele érdekélben;

• a rádió, szerkezeti felépítését tekintve, egy rugalmas struktúra, a munkamegosztásban erős átfedések, összecsúszó szerepek figyelhetők meg; nem jellemző erre a rádió típusra a kereskedelmi vagy közszölgálati rádiókra jellemző merev, aprólékosan és részleteiben lerögzített szerep- és munkamegosztás;

*

 Mit jelent a “közösségi rádió” kifejezés? 

A “közösségi rádió”kifejezésnek számos meghatározása létezik.

A kifejezés legátfogóbb és leginkább a lényeget kifejező, megragadó meghatározását a budapesti székhelyű Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete adta:

„A szabad rádiókat az különbözteti meg a közszolgálati és a kereskedelmi rádióktól, hogy: a politikai és állami szervezetektől, az önkormányzatoktól és a nyereségérdekelt gazdasági szervezetektől függetlenül működnek; meghatározott (helyi, etnikai, vallási, kulturális vagy életmódbeli) közösségek (kisebbségek) érdekeit szolgálják; törekednek arra, hogy azok részt vegyenek a műsorkészítésben; demokratikusan hozzák döntéseiket; műsoraikban óránként legfeljebb három percig sugároznak reklámot; bevételeiket nem osztják szét, azt önmaguk fenntartására, működtetésére visszafordítják (nonprofit jelleg); többségében önkéntesek működtetik; bevételeik legfeljebb 50%-a származik műsorszolgáltatással kapcsolatos üzleti-reklám tevékenységből.”

Egy másik meghatározás szerint: 

„a közösségi rádió az, ahol a hallgató hallható”.

 *

 A KÖZÖSSÉGI RÁDIÓZÁS HELYZETE ROMÁNIÁBAN

Romániában a jelenleg hatályban lévő törvénykezés (az 504/2002 sz. Audiovizuális törvény, melyet módosított és kiegészített a 402/203 sz. törvény) nem ismeri el a közösségi rádiókat. Mindkét, fentebb említett jogi dokumentum kétfajta műsorszolgátatót ismer el hivatalosan: az állami, vagy más néven a közszolgálati rádiókat, illetve a kereskedelmi csatornákat. Ennek ellenére természetesen Romániában is működnek már közösségi rádiók különböző kereskedelmi rádiók leple alatt.

Ugyanakkor az erdélyi magyarság kisebbségi létéből adódóan az is megfigyelhető, hogy a szerepvállalás és tulajdonjog szempontjából felállított tipológia, nem igazán találhatómeg olyan kristálytiszta formában, mint pl. Nyugat-Európa esetében. Ennek a magyarázata talán az, hogy a kisebbségi létből és a jelenlegi gazdasági helyzetből adódóan a jelenleg működő magyar kereskedelmi rádiók egy jelentős közösségi oldallal is jelentkeznek.

Az Agnus Média Alapítvány, mint az Agnus Rádió egyik háttérintézménye, több lépést is tett arra vonatkozóan,hogy a romániai audiovizuális törvény is elismerje a közösségi rádiók létjogosultságát. Meggyőződésünk, hogy a közösségi rádiók jogi elsimerése és a műsorszórási engedély megpályázási folyamatának leegyszerűsítése, jelentős mértékben hozzájárulna a kisebb, rurális és urbánus közösségek fejlődéséhez (falvak, községek, kisvárosok, ahol a jelenlegi feltételek mellett szinte lehetetlen rádiót működtetni). Ugyanakkor azt gondolom, hogy a közösségi rádiók létjogosultsának elismerése esetében maga a romániai magyar civil szféra is egy igazi médiapartnerre találna, aki nemcsak érti és érzi a civil szféra problémáit, hanem műsoraival, adásaival jelentős mértékben hozzájárulhatna a civil szféra fejlődéséhez is. Ugyanakkor ezáltal lehetővé válna az is, hogy akár civil szervezetek működtessenek közösségi rádiókat. 

MI SZÜKSÉGES EGY KÖZÖSSÉGI RÁDIÓ LÉTREHOZÁSÁHOZ?

• Jogi keret

• Közösségi igény

• Néhány motivált, elszánt ember

• Műsorszórási engedély

• Technikai felszerelés

• Egy kevés pénz

• Sok önkéntes, cselekvő, alkotni kívánó ember